Két elfeledett pécsi orgonaépítő, akiknek jó híre bejárta a hazai sajtót

Bár az orgonaépítés – pécsi vonatkozásban kiváltképp – az Angster család nevével forrt össze, dolgozott még a városban két elismert, köztiszteletben álló mester, akik számos orgonát készítettek Baranyában és azon túl is. Lesnyik József és Kész Ernő pécsi orgonaépítő műhelye a mai Munkácsy utcában működött. Történetüket Kész József, a mester dédunokája segítségével elevenítjük fel.

Mohay Réka

Lesnyik József és Kész Ernő az egykori Nepomuk utca 26-ban (ma Munkácsy u.) álló pécsi orgonaépítő műhelyben dolgozott az 1800-as évek második felétől kezdve. Kész Ernő először asztalosmesterséget tanult, segédlevele megszerzése után a már tapasztalt Lesnyik József műhelyéhez csatlakozott. Időközben rokonságba is kerültek, Kész Ernő Lesnyikné unokahúgát vette feleségül. A fiatal házasok sokáig ott is laktak Lesnyik József Nepomuk utca 21. számú házában.

Kész Béla, Kész Ernő és Lesnyik orgona, Osztopán, pécsi orgonaépítő
Kész Béla mesélt dédapja, Kész Ernő és Lesnyik József pécsi orgonaépítő műhelyéről. A mesterek egy szépen fennmaradt orgonája látható a somogyi Osztopán templomában, az orgona azonban felújítást igényelne.

Mint Kész Ernő dédunokája, Kész Béla elmondta, több tucat orgona készült a belvárosi műhelyben, azonban nem mindegyik őrizte meg eredeti állapotát, jópárat átépítettek a későbbiekben – némelyiket éppen az Angsterek. Lesnyik 1897-es halála után Kész Ernő egyedül folytatta a munkát, emellett asztalosként, illetve templomi oltárépítőként is fogadott megrendeléseket.

Az első világháború idején, 1918-ban országos orgonasíp-rekvirálás zajlott, így szomorú tény, hogy hadi célok áldozatául esett rengeteg orgonasíp, köztük Kész és Lesnyik munkáiból is rekviráltak. (Lám, a gyűlölettől és banális hatalmi ármányok által fűtött háborúk pusztítása még ilyen szinten is képes rombolni.)

A Solymosi Ferenc által összeírt rekvirálási jegyzék, illetve Kész Béla gyűjtése alapján több mint harminc településről tudjuk, hogy dolgozott ott orgonaépítésen vagy felújításon, javításon a két mester.

Többek között Almamellék, Bicsérd, Kisújbánya, Liptód, Mohács, Nagyharsány, Nagynyárád, Olasz, Pécsvárad, Sásd, Szabadszentkirály, Szebény, Szentdénes, Szentlőrinc és Zengővárkony templomaiban fordultak meg.

Bár sokhelyütt már átépítették Lesnyik és Kész hangszereit, egy viszonylag érintetlen, ám felújításra szoruló orgona található a somogyi Osztopánban. Ide, mint Kész Béla elmondta, el is látogatott a közelmúltban. Kovács Gyula polgármestertől, aki örömmel vezette körbe a helyszínen, megtudta, mára már használhatatlanná vált, azonban szeretnék megvalósítani az egyébként nagy becsben tartott hangszer felújítását.


A két pécsi orgonaépítő elnyerte a város és a térség elismerését

A Lesnyik és Kész nevével fémjelzett pécsi orgonaépítő manufaktúra, illetve a mesterek jó híre bejárta a hazai sajtót. Pécsi és országos lapokban is találni róluk dicsérő szavakat. „Lesnyik József orgonaművész ur… legújabban a bajmoki (ma Szerbia, a szerk.) kath. egyház számára igen jól sikerült orgonát készített” – olvasható a Katolikus Néplap 1863 januári számában.

Kész Ernőre a Pécsi Közlöny 1894-ben úgy hivatkozott, mint „helybeli jó hírnevű orgonaépítő”, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap a bácskai Óverbászon vállalt felkérés kapcsán 1879-ben kiemelte, a templomba „pécsi igen ügyes és jutányos áron dolgozó orgonaművész által készül” a hangszerek királynője.

Kész Ernő jótékonykodott is munkája során, szintén a Pécsi Közlönyben jelent meg 1897-ben az az ajánló- és köszönőlevél, melyet Görcsöny hitközsége fogalmazott, s melyben leírták, Kész Ernő páratlan szépségű és hangzású orgonát készített a településen addigra már megromlott régi helyett, s az anyagiakban nem dúskáló egyházi közösség javára még 38 forintos támogatást is adományozott.

Kész Ernő
Kész Ernő méltatása a Pécsi Közlönyben (1897. november 28.)
Forrás: Pécsi Közlöny, Arcanum

Kész Béla Baranyán innen és túl is felkereste dédapja orgonáit

Kész Béla az alábbi megállapítást tette dédapja pécsi orgonaépítő műhelyéről: 

Lesnyik József és Kész Ernő kora a közép-európai orgonaépítésben a későbarokk ízlés számára a hátvéd szerepét játssza. A fokozatosan mindinkább statikussá váló és a típussá merevedés veszélyét magában rejtő irányzat Pécsett Lesnyik és Kész Ernő munkája nyomán vált valósággá. Ezt a művészetet forradalmasította az 1867-ben fellépő Angster József, aki az évszázados hagyomány helyett Pécs városát a francia romantikus orgonaépítés Magyarországi központjává tette.

A villányi helyi lapban évtizedekkel ezelőtt megjelent írásában arra is kitért, Kész Ernő és Angster József évtizedeken át egymástól nem messze, a pécsi belvárosban éltek és dolgoztak. Ugyanabban az évben, 1918-ban hunytak el.

„Biztosra vesszük, hogy a két mester között felfogásbeli különbség állott fenn, és a két művészt egy világ választotta el egymástól” – írja Kész Béla. Szóbeli közlése alapján azonban a családi emlékezet  szerint szakmai nézeteik különbözősége ellenére baráti viszonyt ápolt Kész Ernő az Angsterekkel.

Kész Ernő egyik gyermeke, Kész József, bár kitanulta apja mellett az orgonaépítő ipart, életpályájának nem ezt, hanem a tanítást választotta Villányban, mely mellett számos egyéb módon tevékenykedett a helyi közösségért.

Az osztopán Szent Mihály-templomban található Lesnyik és Kész által készített orgona ma mar jócskán felújításra szorul, a település szeretné is ezt megvalósítani.
Forrás: Kovács Gyula

Lesnyik József és Kész Ernő forrásaink szerint az alábbi települések templomaiban dolgozott:

  1. Almamellék
  2. Attala
  3. Bajmok
  4. Bakonya
  5. Bicsérd
  6. Bize
  7. Görcsöny
  8. Kaposfő
  9. Kisújbánya
  10. Liptód 
  11. Mohács
  12. Monyoród
  13. Nagyharsány (ref. templom)
  14. Nagynyárád 
  15. Nova Bukovica
  16. Olasz
  17. Osztopán
  18. Óverbász
  19. Pécsvárad (ref. templom)
  20. Pécs-Málom
  21. Sásd
  22. Sávoly
  23. Sellve
  24. Somogyhárságy
  25. Szabadszentkirály
  26. Szebény
  27. Székelyszabar
  28. Szentdénes
  29. Szentlőrinc
  30. Szűr
  31. Zengővárkony

Ezek egy részét azóta átépítették, másokat új orgonával cseréltek fel.

Források: 

  • Solymosi Ferenc: Az 1918-as orgonasíp-rekvirálás és az Angster-féle „Rekvirált orgonasípok” lajstroma (Magyar Egyházzene II (1994/95))
  • Dédnagyapám – In memoriam Kész Ernő, orgona- és oltárépítő, Rólunk van szó, Villány, 2005
  • Katholikus Néplap, 1863. január-december (16. évfolyam, 1-26. szám)1863-01-22 / 4. szám
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)1879-11-16 / 46. szám
  • Pécsi Közlöny, 1894. augusztus (2. évfolyam, 87-97. szám)1894-08-12 / 91. szám
  • Pécsi Közlöny, 1897. november (5. évfolyam, 125-135. szám)1897-11-28 / 135. szám
  • Kész Béla szóbeli közlése

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában