Baranyai NAK: óriási visszaesést okozna a területalapú támogatások megszüntetése

Mint ismert jelenleg évente mintegy 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer magyar, köztük baranyai gazdának az Európai Uniótól. Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke megbízásából született egy Stratégiai párbeszéd elnevezésű állásfoglalás, amely összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. Az Európai Parlamentben (EP) pedig elkezdődött a vita a 387 milliárd eurónyi támogatást érintő javaslatcsomagról.

Dömötör Csaba, fideszes EP-képviselő ezzel kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat: a rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást. Továbbá az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást, és Dömötör Csaba szerint nem biztos, hogy erről egyeztettek a gazdákkal.

Az alaptámogatások azért jöttek létre, mert a gazdálkodóknak megszabják, milyen feltételekkel termeljenek, mit és hol – kezdte Rittlinger József, felidézve, hogy a többi között a használható vetőmagok, növényvédő szerek és a műtrágya tekintetében is szabott meg feltételeket az unió a támogatásokért cserébe.

Baranyai kamara: eddig sem volt könnyű

A NAK baranyai elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az agrárszektor helyzetét csak az elmúlt néhány évben számos külső körülmény nehezítette. Ezek közé sorolta a példátlanul aszályos 2022-es évet, a 2023-as alacsony felvásárlási árakat, továbbá az idén is jelentkező rendkívüli szárazságot, ami alacsony felvásárlási árakkal párosult.

Rittlinger József kitért arra is, hogy eközben az inputanyagok és a haszongépek árai hatalmasat nőttek, például csak az elmúlt hét év alatt egy kombájn ára megháromszorozódott. Egy átlagos kombájn akkor 40 millió forintba került, most 120 millióba – jegyezte meg.

A területalapú támogatások kivonása rendkívül nagy visszaesést eredményezne a mezőgazdaságban, mivel igen nagy tőkekivonást jelentene – emelte ki a kamarai vezető, aki szerint ennek hatását nemcsak a gazdálkodók éreznék meg, hanem a vásárlók is, ugyanis a jelentősen megnövekedő költségeket valakinek fedeznie kell.

Amellett hogy várhatóan a kisebb gazdálkodók közül sokan felhagynának a termeléssel, még akár a gyerekek is kárvallottjai lehetnek a támogatások kivonásának, ugyanis – mint Rittlinger József rámutatott – egészséges élelmiszereket csak ellenőrzött körülmények között lehet előállítani.

Arra a felvetésre, hogy a spanyol gazdaszervezetek kilátásba helyezték, hogy utcára vonulnak a támogatások megszűnése esetén, a NAK baranyai elnöke úgy reagált: „ezzel nemcsak a spanyolok lesznek így”.

Dömötör Csaba a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának a témával kapcsolatban adott interjújában emlékeztetett arra is, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán úgy érvelt, az organikus gazdaságokat kellene támogatni az extenzív termelés helyett. Ez pontosan ugyanaz az érvelés, mint amivel a területalapú támogatásokat ki akarják vezetni, a Tisza Párt tehát Ursula von der Leyen oldalára állt, szemben a magyar gazdák érdekével – így a fideszes EP-képviselő.