Van még hozzá erő és akarat, nem mellékesen idő is

Nyugdíjas ismerőseim körében sajnos egyre többen vélekednek úgy, hogy 60-70 év fölött már kopottak az ízületek, sokan a reumától szenvednek, és az izmok sem igazán bírják a terhelést, szóval a legjobb otthon olvasgatni, tévézni. Annyi mozgás pedig bőven elegendő az embernek, amit a bevásárlásokhoz, a kerti munkákhoz kell végezni. Én ezzel messze nem értek egyet, mert így teljesen esetleges a test igénybevétele, arról nem beszélve, hogy igen egyoldalú az efféle mozgás. Van azonban egy erősödő másik szárny is, akik úgy vélik, most jött el a lehetőség olyan sportokat kipróbálni, amire régóta vágytak, de csak most jut rá idő és akarat. Vigyázat! Nem arról van szó, hogy kipipálnak néhány tételt a bakancslistán! 

Mert szerintem nem kis dolog, ha valaki hetven fölött életében először lóra ül. Vagy belekezd egy tenisztanfolyamba, egy olyan sportágba, melynél kellő tehetség esetén is jó kétévnyi gyakorlás után lehet csak igazán élvezni a játékot. Emellett persze az is jó gyakorlat, ha valaki úszni, futni, gyalogolni, túrázni jár, de életrevaló elgondolásával a legjobban egy baráti házaspár lepett meg. A férfi azt kérte hetvenedik születésnapjára, hogy életében először ejtőernyővel ugorhasson a magasból. No nem egyedül, szakszerű irányítással, segítséggel. Cserébe a feleség pedig ugyancsak profi közreműködéssel páros sárkányrepüléssel szeretne az égbe emelkedni. Ők is úgy összegeztek, hogy egyáltalán nem bakancslistás programokról van szó, mert ha bejön bármelyik, ezután szeretnék gyakran megismételni. 

Hiszen ez az élet lényege. Próbáljunk ki mindent, amit csak lehet, és a leginkább kedvünkre valókat élvezzük életünk végéig. Ebből a megközelítésből pedig mindegy, hogy a vekker 1 vagy 11 órán áll.