2 órája
Nem csak gyászolunk, hanem hálát adunk az együtt töltött időért
November eleje felé közeledve mindannyian kicsit visszahúzódunk, bezárkózunk. A gondolataink mélyebbre fordulnak, a lelkiség kap hangsúlyt. Ilyenkor emberek százezrei látogatnak el a temetőkbe, hogy virággal és gyertyával emlékezzenek meg elhunyt szeretteikről.
A sír mellett megáll az idő: emlékeinkben újra megelevenednek az elvesztett hozzátartozók, barátok. Sok emlék élénken él bennünk, míg mások lassan elhalványodnak az eltelt évek következtében. Van, aki rendszeresen, akár hetente kilátogat a temetőbe, mások csak ünnepekkor vagy ilyenkor, november elején. Megint mások számára a megemlékezés más formában jelenik meg. Azonban a gyász fájdalma, a veszteség érzése mindannyiunkat összeköt. Mindazok, akiket elvesztettünk, egy-egy részünkké váltak, a szívünk emléküket őrzi tovább.
Fotó: MW
Ahogy mondani szokás, az életben egyetlen dolog biztos: az elmúlás. Mindannyian részei vagyunk az élet körforgásának, születésünkkel, tevékeny életünkkel és egyszer majd az elmúlásunkkal, hogy helyet adjunk a következő generációknak. Ha máskor nem is, ebben az időszakban talán mélyebben megértjük, átérezzük ennek az igazságát.
A halottak napján nem csak gyászolunk, hanem hálát adunk az együtt töltött időért, a közösen megélt emlékekért. A megemlékezés időszaka lehetőséget ad arra is, hogy számot vessünk a saját életünkkel, céljainkkal. S az emlékekből töltekezve, a jövőben is szeretettel, és értékes emberi kapcsolatokkal töltsük meg napjainkat.
