3 órája

Ez nem hiszed el! Tavaszi virágpompa van Pécsen! (videók)

Címkék#hársfa #bama.hu videó #tavasz #orgona #virág

Virágoznak az almafák, a meggyfák, különböző bokrok, zsenge hajtásokat eresztettek a hársfák, de még az orgonafák is tavaszi koronát növesztettek az október második felében. Miközben az iskolákban őszi szünet van, Pécs mecsekoldali részein a tél közeledtével inkább a tavasz uralkodik.

Bóka Máté Ciprián

Teljesen megbolondultak a növények, vagy inkább csak megpróbálnak a maguk módján alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez, amelyek ebben az évben jellemezték hazánkat. Baranya vármegye déli fekvésű lankáin, Pécs mecsekoldali részein több helyen is virágba borultak a fák, bokrok, vagy zöld hajtást eresztettek, ahogy a tavasz során szoktak.

tavasz, Pécs — Tavasz Pécsen október végén

Idén nyáron sokáig rendkívüli szárazság volt, ami Baranyát is érintette, bár nem itt volt a legsúlyosabb a helyzet. Mindenesetre egyes fák ekkor ledobták a leveleiket, így például a hársfák között is akadtak olyanok, amelyek így próbálták csökkenteni a kipárolgást, hogy minél kevesebb vizet veszítsenek. Az esőzésekkel a vízháztartásuk részben helyreállt, így még az őszi, „valódi” lombhullatás előtt friss leveleket hajtottak – ez a jelenség már megfigyelhető volt az elmúlt években is.

Ez nem az a tavasz

Ennél is sokkal meglepőbb azonban az, amit például munkatársunk a pécsi Makár-hegyen tapasztalt, hiszen itt több kertben is virágba borultak a meggyfák és az almafák. A mérsékelt égövön kétféle nyugalmi szakaszt különböztetnek meg a szakemberek: a mélynyugalmi és a kényszernyugalmi szakaszt. Az előbbi kapcsán emlegetik a hideg időjárást, míg az utóbbi esetében valami külső kényszer okozza a nyugalmi állapotot. Ilyen lehet például száraz időszak okozta vízhiány. Pécsen is ez állhat a jelenség mögött, amelyet követően az érkező víz és meleg idő egyszerre teremti meg az „ál-tavaszt” a növény számára, ami kihajt, virágba borul.

Termést már nyilvánvalóan nem hoznak, ráadásul szakemberek szerint egy-egy ilyen másodvirágzás ráadásul káros is lehet a növényekre, mert a mélynyugalmi állapotból kikerülve sérülékenyebbé válnak, a kórokozók támadhatják meg, és végső soron ebbe bele is pusztulhatnak.

Tóth Béla, nyugalmazott növényvédelmi zoológus azt mondta, hogy ezt a jelenséget alig kutatják, de nyilvánvalóan az időjárással hozzák összefüggésbe.

– Szerencsére nem nagy volumenű, de időnként előfordul, és valóban legyengíti a növényeket, ez ellen nem sokat lehet tenni, védekezni sem lehet ellene – mondta lapunknak. – A kilencvenes években a vadgesztenye teljes pompájában kivirágzott, az rendkívüli esemény volt, mert nagyon fát érintett.

A megelőzés érdekében a szárazság idején az öntözés lehetne a megoldás, de nem áll rendelkezésre annyi víz, amivel ezt meg lehetne oldani, és ha van is, nem jut le a gyökérzónáig.