10 órája
Az EU tiszteletben tartja az alkotmányos identitást, de a kérdés mindig az, hogy ki mit ért ezen
Jogállami kerekasztalra került sor szerda este a Magtár Rendezvényházban. Dr. Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában az Alaptörvény, illetve a jogállamiság jogtörténeti alapjait, valamint a legfontosabb jelenkori kérdéseit tekintette át. Szóba került az európai unió és az állami bíróságok kapcsolata is.
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Pécsi Polgári Szalon Egyesület közreműködésében szervezett jogállami kerekasztal során dr. Juhász Imre a jelenlévők kérdéseire is válaszolt.
Fotó: Löffler Péter
Egy aktuális, a közvéleményt foglalkoztató téma is felmerült, miszerint az Európai Uniós jog felülbírálja-e a nemzeti alkotmánybíróságot és az állami bíróságokat?
Juhász Imre elmondta, az Alkotmánybíróság e kérdésben már kétszer foglalt állást, egyszer 2016-ban, egyszer 2021-ben. Ezen állásfoglalások részletesen elemzik a szuverenitás tanát, az alkotmányos identitást, és azt is, hogy az Európai Unió joga hogyan kapcsolódik a magyar alkotmányhoz.
A nemzeti alkotmányos identitás szerepel az európai alapszerződésekben is, és mindezek alapvetően a tiszteletben tartásról szólnak. Az Európai Unióról szóló szerződés kifejezetten kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja az alkotmányos identitást, de a kérdés mindig az, hogy ki mit ért ezen.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, egyfajta disszonancia figyelhető meg ezen a téren.
Az Európai Unió Bírósága értelmezi az uniós jogot, de valóban komoly jogelméleti és jogalkotási kérdések is felmerülnek. Nem mondható el, hogy minden jogi kérdés már régóta egyértelműen tisztázott lenne.
Az a nézet, miszerint az EU-s jog megelőzi a nemzeti jogot, bizonyos szinten igaz, de ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy sok kérdés nincs teljesen tisztázva a jogban sem.
Juhász Imre az európai uniós és a nemzetállamok jogi kapcsolatára is reflektált
Hangsúlyozta, a megoldás talán egy uniós szerződésmódosítás lenne, amellyel véglegesen rendbe lehetne tenni a hatásköröket, beleértve azokat is, amelyeket átruházottnak nevezünk. Jelenleg azonban nem mutatkozik törekvés erre. Az alkotmányos párbeszéd ellenére, amely az Alkotmánybíróság, az EU Bírósága és más alkotmánybíróságok között zajlik, még mindig vannak kérdések.
Megemlítette, figyelemre méltó például a német Alkotmánybíróság döntése az Európai Központi Bankkal kapcsolatban. Több ikonikus döntésre is sor került, például a francia, olasz és német Alkotmánybíróságok részéről, amelyek mind azt próbálták meghatározni, hogy milyen viszony áll fenn a nemzeti alkotmányok és az EU között, amelyek azt mutatják, e kérdések tisztázása más országokban sem volt egyszerű.
Az EU jelenleg biztosítja azokat az alapvető jogokat, amelyeket az adott ország alkotmánya is elvár, de ha ezek a jogvédelmi szintek csökkennének, akkor az Alkotmánybíróságok elviekben beavatkozhatnak – minden Alkotmánybíróság fenntartja magának ezt a lehetőséget.
Bama.hu videó
- Most a műszaki pályát népszerűsítették leginkább (GALÉRIA+VIDEÓ)
- Szorosabbra fűzte az együttműködést a PTE és a Lidl (videó)
- Állatok világnapja: a víziló volt az egyik sztár
- Autók ütköztek Mánfa közelében csütörtök este
- Játékosan ismerkedtek meg a fogászati szűréssel (galéria és videó)
