Mindenkinek van egy kedvenc története a horgászatról

Sok kötődésem nincsen a horgászathoz, mégis rengeteget tudok mesélni róla. Több barátom is szenvedélyesen űzi ezt a sportot, szabadidős tevékenységet.

Az egyikük beavatott néhány apróságba, ami számára igen fontos volt. Az első botválasztás örömét, az egyéb kiegészítők okozta lelkesedést is próbálta átadni nekem, miközben mesélt arról, ki mit tanácsolt neki a rutinosabbak közül. Elmagyarázta azt is, hogy milyen vizsgát kell tenni ahhoz, hogy indulhasson versenyeken is.

Van egy kedvenc történetem a horgászattal kapcsolatban. Még kisebb gyermek voltam, amikor édesapámat elkísértem horgászni. Ritkán járt le a tóhoz, ezért egy teljesen olcsó alapfelszerelése volt. Annyira nem élveztem, hogy csak ücsörgünk, ezért fogott egy nagy botot, aminek a végére damilt és horgot kötött, amely végére egy kis csali is került, majd a rönköt belelógattam a vízbe. Mindketten meglepődtünk, amikor megrándult a botom, és kifogtam egy viszonylag nagy pontyot. Teszem hozzá: aznap én fogtam egyedül halat.

Egy igen aktív személynek tartom magam, leginkább akkor ülök le és helyezem magam kényelembe, amikor pihenni és aludni szeretnék. Ennek ellenére meg tudom érteni azokat, akik hajnalban kivonulnak a vizekhez, és a drága felszerelésükkel várakoznak. Nekem is van ilyen hobbim, amiben teljesen átszellemülve tudok a saját gondolataimmal foglalkozni.