Valószínűleg nem lesz összeomlás az egészségügyi ellátásban

Bár még sok a bizonytalanság az orvosok kényszernyugdíjazása kapcsán, az szinte biztosnak tűnik, hogy lesznek meglepetések a törvény életbe lépésekor. Igaz, elsősorban nem a háziorvosok frontján.

– A háziorvosok esetében a nyugdíjazás kérdése valójában nem kérdés – mondta el kérdésünkre dr. Balogh Sándor, a PTE ÁOK Családorvostani Intézetének vezetője. – Az orvosok kilencvenöt százaléka ugyanis vállalkozó, koruktól függetlenül tovább dolgozhatnak, a közszférát érintő nyugdíjtörvény rájuk nem vonatkozik. Igaz, hogy közfeladatokat látnak el, de ha felhagynak hivatásuk gyakorlásával, akkor nem ezen rendelkezés miatt.

Nem a törvény tehát a fő gond, hanem a háziorvosok életkora: jelenleg ugyanis a doktorok körülbelül egyharmada hatvan év feletti – ha ők úgy döntenének, hogy nyugdíjba mennek, akkor ellehetetlenül a háziorvosi ellátás.

– További probléma az, hogy nincsenek fiatal orvosok:  sokan elmennek külföldre, vagy elhelyezkednek egy nagyvárosi kórházban – tette hozzá az intézetvezető. – A több évtizedes gyakorlat ma sem változott sokat: a falusi praxisban háziorvosként kezdeni a nagy felelősség miatt ritka eset a frissen végzettek körében. Sőt, később sem gyakori: a végleges választás ideje egyre inkább kitolódik, az orvosok egyre később döntik el, hol telepednek le. A szakma elöregedett, ráadásul évről évre kevesebb új orvos praktizál.

Becslések szerint évente mintegy kétszáz-háromszáz új háziorvosra lenne szükség országos szinten, miközben az egyetemekről ennek körülbelül a negyede kerül ki, s ugyanennyien jönnek más szakterületről orvosok háziorvosnak.

Sokaknak jár a kiegészítés

A kormány néhány nappal ezelőtt rábólintott arra a tervre, amely szerint a munkáltató illetménykiegészítést adhat a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak. A törvény bejelentése óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárságára folyamatosan érkeztek a kérelmek – több mint kétezer esetben az alkalmazott kérte további foglalkoztatását, míg a többi kérelemnél a munkáltató kérte, hogy megtarthassa a megüresedő álláshelyet. Az a dolgozó, akinek tovább foglalkoztatását a kormány támogatja, külön engedélyezési eljárás nélkül jogosult lehet a kompenzációra.

Nem lenne dupla juttatás

A kényszernyugdíjazással a kormány az úgynevezett „dupla juttatások” gyakorlatát szeretné felszámolni a közszférában, vagyis ezen törvény életbe lépése után a közalkalmazottak nem kaphatnának egyszerre nyugdíjat és munkabért. Ugyanakkor egyes vélekedések szerint a már ma is több helyen létező, elkeserítően hosszú várólisták tovább szaporodnának, ha a kórházakban és szakrendelőkben nyugdíjaznák az idősebb és tapasztaltabb szakorvosokat, vagy anyagi okok miatt ők döntenének a munka abbahagyása mellett. Ez a helyzet már ma is a kevesek számára elérhető magánrendelések felé terelheti a betegeket.

A klinikán már megoldották

Úgy tudjuk, a pécsi Klinikai Központban „előremenekültek”: átszervezésekkel és helyettesítésekkel megoldották a kényszernyugdíjazásból adódó esetleges problémákat. Információink szerint egyébként elsősorban nem is az orvoslást és az oktatást, hanem az adminisztrációt és a kisegítő személyzetet érinti az új rendelkezés – igaz, ebből is adódhatnak problémák, hiszen a törvény szerint a kieső munkaerő helyére nem lehet új embert felvenni, sem egy vállalkozást megbízni. Bár, ahogy cikkünkben is írtuk, még lehetnek meglepetések, úgy fest, a Klinikai Központban nem lesznek komolyabb problémák.