Kiderült! Uhrik Dóra is modellt állt Schaár Erzsébet Utca szoborkompozíciójához (videó)

Schaár Erzsébet az életművének egyfajta szintézisének tekinthető Utca kompozíciót először Székesfehérváron, a Csók István Képtárban állította ki 1974-ben. Ezt követően 1975-ben felkérést kapott a mű bemutatására Luzernben is, ott némileg módosítva láthatta a közönség. Pécsre ez a változat került az 1990-es években. Schaár Erzsébet a luzerni bemutató évében elhunyt, így az Utca élete utolsó, nagyszabású, összegző műve lett.

A Jelenkor folyóiratban 2015 szeptemberében jelent meg átfogó tanulmány az alkotásról Árvai Máriától, aki Ország Lili Labirintus című művével állítja párhuzamba az Utcát.

A szerző ebben részletesen elemzi Schaár Erzsébet utolsó alkotását, amely a hagyományos portrékészítést és az építészeti elemeket egyesíti. Az installáció a labirintus párhuzam kontextusában egyfajta művészi életút motívumként is felfogható, amelyben a látogató is egyfajta vándornak érezheti magát.

Vadas József az Élet és Irodalom 1974. júliusi számában írt elemzése a szorongás és a kiszolgáltatottság egzisztencialista benyomását emeli ki az alkotással kapcsolatban. Úgy látja a széken ülő, vagy földön álló alakok mintegy kalitkákban lettek elhelyezve, a bezártság érzetét keltve.  

Árvai Mária az Utca egy további értelmezési horizontját is felvázolja, amely a túlvilág gondolatkörével kapcsolatos, s a szerző az etruszk és görög temetkezési szokásokkal is párhuzamot von. A művet ugyanis kétségtelenül belengi egy túlvilági benyomás, mintha elhunytaknak állított emlékezésbe csöppennénk.  

Az Utca ugyanis neves személyiségek portréit jeleníti meg:  Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, és Petőfi Sándor is megihlette a szobrászt. „Csupa halott – az élet panoptikumában, Magyarországnak eddig még nem volt nemzeti pantheonja, most Schaár Erzsébet megcsinálta a maga módján” – fogalmazta meg Vadas József. Amint Árvai Mária is utal rá, az Utca a pompeji városra is emlékeztet, ahol az élet és a halál, az elmúlás és megőrzés motívuma együttesen van jelen.  

Schaár Erzsébet Pécsen is vett mintát az Utcához  

Ebben a pantehonban azonban nem nevesített nőalakok is megjelennek, akiknek legtöbbje a mű készültekor nem volt közismert személy. A modelljeit azonban a művész személyesen ismerte, s a maszkok elkészítéséhez egyesével mintát is vett.  

Az egyik modell azonban azóta neves és elismert, Kossuth-díjas művésszé vált: a Pécsi Balett alapító tagja, Uhrik Teodóra is Schaár Erzsébet egyik modellje volt, akit az Utca installáció egyik szobrában megformázott az örökkévalóság számára.

 – mesélte a művésznő, a Pécsi Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Pécs díszpolgára.

Schaár Erzsébet utca című installációja keddtől vasárnapig, igény szerint látogatható, a megtekintési szándékot a Zsolnay Múzeumban kell jelezni.