2024.09.07. 18:35
Arcot kaphatnak a mohácsi csata hősi halottai az új kutatásoknak köszönhetően
Korábban ismeretlen nevek, arcok és emberi történetek tárulnak fel a mohácsi csata 500. évfordulóját előkészítő kutatások során. Évek óta zajlanak a 2026-ra felvezető régészeti, antropológiai és történeti vizsgálódások. Ezek átütő erejű eredményeiről számolt be dr. Varga Szabolcs történész, a mohácsi csata kutatója.
Varga Szabolcs történész a mohácsi csata legújabb kutatásairól számolt be, melyeknek köszönhetően új információk tárulnak fel a tömegsírok hősi halottairól
Fotó: Origo / Polyák Attila
Varga Szabolcs a Történettudományi Intézet Tudományos főmunkatársa, a hódoltság kori Magyarország és a mohácsi vész kutatója, aki jelenleg a várható új, a mohácsi csata részleteit bemutató kiállítás szakmai anyagán is dolgozik. Meglátása szerint a legfrissebb eredmények új megvilágításba helyezhetik azt, amit eddig az összecsapásról tudtunk.
Fotó: Origo / Polyák Attila
A régészeti és antropológiai felfedezések arcot adnak a mohácsi csata hőseinek
A mohácsi hadszíntéren, illetve a tömegsírokban zajló munkálatok során a régészek és antropológusok együttesen dolgoznak.
A régészeti leletek és az új források bevonásával eddig ismeretlen részleteket tudhatunk meg a csata áldozatairól. A modern orvostudomány és antropológia segítségével már képesek vagyunk olyan következtetéseket levonni a csontokból, amilyeneket korábban még soha. A tömegsírokba temetett emberek életkörülményeiről, egészségi állapotáról, sőt rokoni kapcsolatairól is fontos információkhoz juthatunk
– magyarázta a történész.
Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy az antropológusok arcrekonstrukciós technikákkal képesek lesznek a tömegsírok áldozatainak vonásait is rekonstruálni, így „arcot adva” azoknak, akik 1526-ban vesztették életüket.
Ez különösen fontos, hiszen segíthet, hogy az egykori katonákra érzésekkel, saját történettel rendelkező személyekként tekintsünk.
A történeti kutatások szerepe: új nevek, új történetek
A régészeti feltárások mellett a történeti kutatások is jelentős eredményeket hoznak. A Magyar Nemzeti Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és a Történettudományi Intézet levéltári munkája során olyan információkat tártak fel, amelyek eddig rejtve maradtak.
Rengeteg új név és történet került elő, amelyek rávilágítanak arra, hogy kik voltak a mohácsi csata résztvevői. Sokukról eddig még soha nem hallottunk
– hangsúlyozta dr. Varga Szabolcs.
Az új felfedezések személyesebbé teszik a mohácsi események emlékezetét: drámai családtörténetek kerülnek napvilágra, amelyek bemutatják az 1526 utáni traumákat is.
Egy anya például még hét évvel az összecsapást követően is reménykedett, hogy fia hazatér, míg egy ötgyermekes családba született férfi egykeként maradt a török elleni harcok során. Ezek a történetek segítenek megérteni, milyen mély sebeket ejtett az összecsapás a magyar társadalmon
– fogalmazott a kutató.
Mindezek lehetővé teszik, hogy a mohácsi csatát a saját történetébe ágyazva meséljük el 2026-ban, és nem az azóta rárakódó emlékezeti rétegek fénytörésén keresztül
– összegzett a történész.
