Receptre írták fel nekünk a humort a bohócdoktorok (videó)

A PIROS ORR Bohócdoktorok Alapítvány bohócdoktorai 2004-óta működnek együtt a pécsi Gyermekgyógyászati Klinikával. Ezt, a 20 éves együttműködést ünnepelték meg kedden. A rendezvény az intézmény könyvtárában kezdődött, ahol a bohócdoktorok nem hazudtolták meg magukat. A nyugat-dunántúli régióban dolgozó bohócdoktorok, név szerint: Dejan Fajfer, Hollósi Orsolya, Hosszú Norbert, Szabó Rita, és Kiss Andrea (civilben) már a sajtótájékoztatói résztvevői számára is okoztak néhány mókás pillanatot.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence ügyvezető igazgató elmondta, a PIROS ORR Bohócdoktorok Alapítvány 27 éve működik Magyarországon, s immár 20 éve vannak jelen Pécsen is. 

 – Egyre színesebb, egyre teljesebb a művészi programunk, aminek révén a gyermekkórházakban sem csak sima vizeket tarthatunk, hanem van egy speciális programunk (ami szintén Pécsen indult el), illetve egyre gazdagabb az idős programunk is. Abban bízom, hogy - noha működésünk alapvetően adományokból, céges és magánszemélyek adományából megoldott -, de lesz lehetőségünk majd 20 év múlva, a 40 éves születésnapon is együtt ünnepelni.

A bohócdoktorok napi munkája

Gelencsér Tünde, az alapítvány művészeti vezetője a bohócok munkájának részleteibe, kulisszatitkaiba is beavatott. Mint mondta, a bohócdoktorok legfőbb célja, hogy megkönnyítsék a betegek számára a kórházban töltött napokat. 

 – Hogyha az orvos és a nővér együtt játszik a bohóccal és tud hozzá kapcsolódni, akkor azt látja és érzi a gyerek, hogy tulajdonképpen mindenki a közös játék része. És ez a közös játék a legszorosabb kapcsolódás érzését nyújtja  – mondta a művészeti vezető.

A sajtótájékoztató után a gyerekekhez is ellátogathattunk, megkezdődött ugyanis a bohócdoktori vizit a klinika több osztályán.

A jubiláló klinikának sokat jelent a civilek támogatása

Decsi Tamás igazgató beszédében említette, hogy a pécsi gyermekklinika is jubileumot ünnepel idén, éppen 100 éve kezdték meg a működésüket a vármegyeszékhelyen. S az már az első igazgató működésének második évében nyilvánvalóvá vált, hogy a klinika egészségügyi intézményként nem állhat egyedül, a társadalom támogatása nélkül.

– Úgyhogy valamikor 1925-ben kezdett kialakulni az a civil háttér, ahol a város lakói a legkülönbözőbb módokon támogatták a gyermekgyógyászati klinikát – hangsúlyozta a professzor. – Száz éves történetünk során azóta is mindig számíthattunk arra, hogy a környezetünk (a szűkebb értelemben vett pécsi és a tágabb értelemben vett országos) segíti a munkánkat. Minden segítség sokat számít, de az, amire rendszeresen számíthatunk különösen értékes.