Olyan jó az új módi, hogy kérdésessé teszi a szelektív gyűjtést

Az ezredforduló tájékán az volt a gyakorlat az utcánkban, hogy a szemétszállítási napok hajnalán jött néhány ember, többnyire hajléktalanok, és megelőzve a kukásautót, átkutatták a kirakott tárolókat. Azt gondoltam, hogy hasznosítható ruházatot keresnek, eleinte ki is raktam néhány megunt, levetett holmit a tetejére, de soha nem erre volt igazi kereslet. Viszont minden alkalommal jókora kupacban szétszórtak mindent a kuka körül, mert mint kiderült, elsősorban a pénzzé tehető, visszaváltható üvegpalackokat keresték. No és nem volt ez rossz bolt akkoriban ár-érték arányban, mert a 300 forintos sör palackja is hozott egy ötvenest.

Idén újra ez a helyzet a fém- és PET-palackok visszaváltásának bevezetésével, sőt egy kicsit jobb is a világ kukázós szemmel, mert a 90 forintos ásványvizek palackja is egy ötvenest ér. Azt pedig tekintsük járulékos veszteségnek a környezetvédelem jegyében, hogy szemétszállítási napokon újra tele van kiborított hulladékkal az utca.

Szóval most mindenkit arra ösztönöznek, hogy vigye inkább maga vissza a palackokat, ne dobja a szelektív gyűjtőbe. Ezzel az a gond, hogy akkor miért fizetünk fém- és műanyaghulladék-szállítást, ha egyáltalán nem teszünk a gyűjtőjükbe semmit. Továbbá nem olyan egyszerű másfél literes PET-palackokkal teli nagy zsákokkal boldogulni az automatáknál. Főként, ha a berendezések is tanulóidejüket töltik, rengeteg fennakadással, mi meg sorozatosan „Zsákos Frodóként” házalhatunk a csomagunkkal.