Az autóst mindig bűnösként kezelik vadgázolásnál

A vadgázolás a közúti balesetek egyik legrosszabb forgatókönyvével párosul. Az autóst ugyanis kezdettől „bűnösként” kezelik. Legyen bármekkora a kára az autójában, s közlekedjen bármely szabályosan, utólag kiderül mindig, hogy figyelmetlen volt és túl gyorsan ment a körülményekhez képest. Hogy milyenek a körülmények? A legváratlanabb helyeken is kint a vadveszélytábla – a vadásztársaságnak ugyanis ez az érdeke, így tudja legkönnyebben a sofőrökre hárítani a felelősséget. 

Még azt is, hogy milyen vad volt, ha az állat az ütközést követően elszalad, hogy merről jött, merre ment el, ő pedig miért ment negyvennel a kilencvenes táblánál, ha ott hússzal is haladhatott volna. Kártérítésre ne is számítson, ha a kocsi karosszériája megsérül, csak ha null önrészes cascója van. Sőt, a bejelentést követően inkább arra készüljön, hogy őt büntetik meg a vadnak okozott kár miatt. 
Így aztán a vadgázolás többsége cserbenhagyással vagy a vad eltűnésével végződik. A sofőr mindenesetre semmiképpen nem járhat jól, még akkor sem, ha tökéletesen szabálykövető. Hogy mi a megoldás? Ezer forintért lehet a nagyvásárban ultrahangon fütyülő kis kütyüt venni, melyet a sebesség szele szólaltat meg, és elűzi a vadat. De talán biztosabb tényleg negyvennel menni az erdőn át, mert így kisebb lesz az esetleges koccanás hatása, s könnyebben megelőzhető a találkozás.