Ez a teendő vadgázolás esetén

Vadelütés esetén a legelső teendő a rendőrség értesítése, hogy jöjjenek – kezdte a szakember, aki szerint legalább ennyire fontos, hogy a lehető legtöbb fénykép-dokumentáció készüljön a balesetről, azért hogy az elütéskor fennálló közlekedési helyzet tisztázható legyen.

Szavai szerint ugyancsak fontos, hogy megvan-e vad, vagy esetleg elment az ütközés után. A rendőrség feladata értesíteni az illetékes területileg illetékes vadásztársaságot, vadászatra jogosultat. Visegrády Zoltán hangsúlyozta: ehhez feltétlenül ragaszkodnia kell a balesetet szenvedő sofőrnek, ugyanis, ha nincs meg a vad, akkor azt neki kell bizonyítania, hogy az valóban vad volt, nem pedig egy haszon- vagy kedvtelésből tartott állat.

Az ügyvéd szintén fontosnak nevezte, hogy az autóhoz se nyúljanak hozzá az ütközést követően, hanem azt elakadásjelzővel megjelölve úgy hagyják, ahogy megállt. A járművön bizonyítékok is lehetnek, például az állattól származó szőr a hűtőrácsban.

Vadelütés esetén – hívta fel a figyelmet – semmiképpen sem szabad elhozni a vadat a helyszínről. Ha a vad életben van, akkor azért, mert ekkor az állam tulajdona, a kimúlt vad pedig vadásztársaság tulajdona. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy még egy fácánt sem szabad elhozni, mert akár már ez is bűncselekmény lehet.

Az ügyvéd kitért rá: az sem mindegy ilyen esetekben, hogy kinek róható fel a vad elütése, mert ha a járművezetőnek, akkor ő köteles megtéríteni az elgázolt vad árát a vadásztársaságnak. Ez az összeg egy jelentős értéket képviselő trófeás vad, például gímszarvas bika esetében több millió forint is lehet. Visegrády Zoltán tapasztalatai szerint a vadaszatra jogosult a szarvasfélék, köztük az őz és vaddisznó gázolásakor is gondoskodik a kimúlt állat elszállításáról.

A közlekedési szakjogász kiemelte: vadgázolás esetén az sem mindegy, hogy melyik irányól érkezett az elütött állat, ezt szintén a sofőrnek kell bizonyítani, ugyanis gyakran előfordult, hogy az egyes vadásztársaságok területeit, forgalmas közutak választják el egymástól.

Visegrády Zoltán a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, hogy a törvény a vadelütések tekintetében nem tesz különbséget vadgazdálkodási értékkel bíró és az azzal nem rendelkező vadak – például róka, borz, aranysakál – között.

Állattetem az úttesten?

A Baranya vármegyei közutakon elhullott állatokat a közútkezelő helyi diszpécserénél kell bejelenteni a +36 72 819 351-es vagy a +36 72 819 352-es telefonszámokon. Ezt követően az elhullott állat teteme az Álhubál Nonprofit Kft. kővágószőlősi állati hulladék begyűjtő állomására kerül. Az Álhubál működése, biztosítja az önkormányzatok, a lakosság, az állattartók (őstermelők, kisgazdaságok, nagyüzemek), a húsüzemek, és az élelmiszer kereskedelmi üzletek számára az állati hulladékok környezetterhelést mérséklő, korszerű elhelyezését. Az átrakó állomás működtetésével a vállalkozás megoldja az odaszállított tetemek higiénikus, előírásoknak megfelelő tárolását és megsemmisítésére történő elszállítását – olvasható a társaság honlapján.