Fishing on Orfű: itt kérdések nélkül is kitűnő válaszok születnek

Azért az nem akármilyen pillanat, amikor 8 ezer ember teli torokból énekli a kedvenc számodat, ugyanolyan lelkesen és hangosan, ahogyan te szoktad otthon egymagadban – mondom ismerősömnek, amikor azt kérdezi, elengedjem a lányomat a Fishingre?

S hogy miről szól az a rockfesztivál? Nos, a hétvégén véget ért tizenötödiken pontosan azt kaptuk, mint eddig mindig, szóval döntően olyan szövegeket, amiket a kocsmában szoktak a barátok és barátnők egymás közt elereszteni, csak még kicsit keményebben, ütősebben, szívbe- és fejbevágóbban, poénosabban. Persze a Fishingen azért nem minden banda Lovasi-stílusra hajaz, jól megfér ebben a kavalkádban mondjuk Bródy János és a Söndörgő is. Egy biztos, olyan zenekar vagy szólista nem játszik soha, amelyik ne produkálna valami egyedit.

„Jó a világ végéig egy erdőben elbújni” – fogalmaz egyik dalában Lovasi. Nos, az orfűi camping ha nem is erdő, de dús fák közt sátrak tömkelege, ahová elmenekülhet az ember a mindennapok szürkesége elől, ahol szabadnak érezheti magát, alkohollal, vagy anélkül. Felfedezhet új zenekarokat, új barátokat, és időnként belebotlik a másik nem érdeklődő tekintetébe is.

A székely ember mondja, ha jót kérdezel, abból sokat tudsz tanulni. Hát itt kérdések nélkül is nagyon jó válaszok érkeznek, több nézőpontból értelmezve. 

És az említett Lovasi-dal utolsó sora is nagyon ül: Aztán előjönni/Ne féljetek, don’t worry!