Mégis indulhat az NB I-ben a PMFC?

Próbáltunk utánajárni, mennyi valóságtartalma lehet azoknak a híreszteléseknek, amelyek a diósgyőri futball végéről szólnak, illetve ezzel párhuzamosan arról, hogy esetleg felkínálják a PMFC-nek az NB I-es indulási jogot. Miután Dlusztus Imre diósgyőri ügyvezető igazgatót sokáig nem értük utol, más forrásból szereztünk információkat. Eszerint valóban katasztrofális helyzetben van a klubja, szinte mindenkinek tartozik: ahhoz, hogy a tavalyi szezont korrektül lezárja, mintegy harmincmillió forintra lenne szüksége. A következő idényre egyelőre csak az önkormányzati hatvanmillió és a jegyeladásból tervezett negyvenmillió a biztos – ami természetesen édeskevés. Nem csoda, hogy a futballisták úgy menekülnek, mint patkány a süllyedő hajóról: eddig hét kulcsjátékos hagyta el a klubot, s még egy kutyaütő sem érkezett.

A közvélemény által is ismert problémák ellenére a Diósgyőr megkapta az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet (rejtély, hogy sikerülhetett...), és annak rendje és módja szerint nevezett is. A pletykák szerint azonban nem biztos, hogy indulni is fog: van aki úgy véli, hogy a tulajdonos, Baranyi Sándor felajánlotta az indulási jogot a PMFC-nek. Erről pontos információt Diósgyőrben nem lehetett szerezni, ugyanakkor érdekes adalék, hogy állítólag a tulajdonos számára már csak nyűg a helyi futball, nem szeretne rá többet áldozni.

Lehet, hogy így van, ám az időközben jelentkező Dlusztus Imre szavaiból az derült ki, hogy nem a cég Pécsre költöztetésével válna meg a diósgyőri futballtól: „Ez csak pletyka. A PMFC tulajdonosával, Matyi Dezsővel bármikor szívesen meginnék egy pohár jó villányi bort, vagy rá való tekintettel siklósit, szóba jöhetne az az időszak, amikor a cégénél, az Alexandránál külső szerkesztőként dolgoztam, de nyugodtan kijelenthetem, futballról még sohasem beszéltünk.”
Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy Pécsett nem tudnak-e mégis diósgyőri megkeresésről.

– Nem tudok ilyesmiről, és az is biztos, hogy a mi részünkről senki sem tett lépéseket ebben az ügyben – szögezte le Rabi Csaba, a PMFC ügyvezető igazgatója. – Nehéz is lenne már normálisan felkészülni az NB I-re, hiszen a másodosztály két héttel később végzett, az élvonal pedig már két héttel korábban, július 25-én rajtol.

Érdemes megnézni, mi lenne abban az esetben, ha tartozásai miatt a Diósgyőr mégsem indulhatna az élvonalban. Az NB I-es mezőnyt minden bizonnyal alulról töltenék fel, s csak egyetlen klub felelne meg a követelményeknek: a PMFC. A Nyugati és a Keleti csoportban ugyanis csak a Ferencváros, a Gyirmót, a Pápa és a pécsi klub kért az első osztályú induláshoz szükséges licencet – a Fradi és a Pápa felkerült, a Gyirmót pedig nem kapta meg.

Régóta működik már a telephelycserés kiskapu

A honi futballban nem ritkák az úgynevezett telephelycserék, amelynek köszönhetően a sportvállalkozást működtető cég egyik városból a másikba költözik (ezzel gyakran többmilliós adósságot rázva le magáról). Az első ilyen üzlet még az 1930-as évek vége felé köttetett, amikor a Gamma gyár futballrészlege megvásárolta a szegény Budafok indulási jogát, s így került az élvonalba. Az 1954-es „biznisznek” már pécsi vonatkozása van: az NB II-t megnyerő Kőbányai Dózsát nem engedték feljebb lépni (a 14-es mezőnyben túl sok lett volna hét fővárosi csapat), helyette a testvércsapat, a Pécsi Dózsa lett első osztályú. 1998-ban ismét a Pécs járt jól, akkor a Gázszertől tudta megvenni az élvonalbeli induláshoz szükséges jogot. A lavina ezután sem állt meg, így lett a Kecskemétből Vasas, a Bükből Kecskemét, az Újpest FC-Fótból Dunaújváros, a Monorból pedig Diósgyőr.