Levegőben lóg a mentőhelikopter elköltöztetése

Állandó szereplője a városi gyereknapoknak és a repülőtéri családi programoknak a Pogányban állomásozó mentőhelikopter. Még fontosabb azonban a sárga Eurocopter elérhetősége, ha súlyos balesetekhez vonul menteni vagy közúton csak kockázatosan szállítható beteget mozgatnak vele. Emiatt rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a hivatalos álláspont szerint nem Pécs közelében kellene lennie a légimentés dél-dunántúli központjának. A bázist, mint arról többször beszámoltunk, már tavaly Szekszárdra költöztették volna. A helyzetről ismét megkérdeztük az illetékeseket, az Országos Mentőszolgálat mindössze annyit közölt: a költözés ügyében „nincs újabb fejlemény.” Egyelőre csak az biztos, hogy a légimentők bizonytalan ideig még Pécsről segítik a régió lakóit.

2014-ben egyébként a nagyobb elérhető terület és a mintegy 170 ezerrel több kiszolgálható ember indokával jelentették be, hogy 2015 végéig megépül az új légimentő állomás Szekszárdon.

Ahhoz, hogy valahol mentőhelikoptert állomásoztassanak, a szakértők szerint nem kell egy egész reptér. Mindössze a gép tankolásának és szervizelésének feltételeit kell megteremteni, ami egy kisebb leszállóhelyet és egy fűtött hangárt jelent, és persze a személyzet (Baranyában ez valamivel több mint tíz ember) elhelyezését kell megoldani. Egy nyüzsgő repülőtér még problémás is lehet a mentőhelikopter indítása szempontjából, bár Pécs-Pogány jelenlegi forgalma nem jelenthet komoly akadályt.

Területet adtak át évekkel ezelőtt, most választ várnak

Szekszárd a város északnyugati határában működő Ipari Parkban biztosított építési területet a légimentőbázis számára – válaszolta megkeresésünkre az önkormányzat. A polgármesteri hivatal kabinetvezetője, Böröcz Máté közölte: a területet állami tulajdonba adták át.

Egyelőre nincs hír arról, hogy ott megindult volna a munka. Az önkormányzatot is foglalkoztatja az ügy, ennek jele, hogy idén március 1-jén levélben kértek tájékoztatást a projekt állásáról az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságának Projektigazgatóságától. A kabinetvezető közlése szerint választ egyelőre nem kaptak.

Arról, hogy esetleg forráshiány áll-e a késlekedés hátterében, nem tudni. Az bizonyos, hogy tavaly – amint arról a Dunántúli Napló is beszámolt – egy 11 milliárd forintos, EU-forrásból finanszírozott programban újított fel hatvan mentőállomást (köztük a szekszárdit) az OMSZ, és újak is nyíltak. Baranyában korszerűsítették a pécsi mellett a komlói, a siklósi és a sellyei állomásokat, Sásd, Pécsvárad és Szentlőrinc pedig új állomást kapott a programban.

Bevetési körök

Magyarországon jelenleg 8 helikopterrel működik a légimentés, a gépek a tartalékkal együtt hét bázist tudnak kiszolgálni. Pécs-Pogányból jellemzően a három dél-dunántúli megyét érik el, de távolabbi megyékbe is riasztható a gép. Egy bázisról a mentésszakmai alapvetés szerint 15 perces elérést kell biztosítani, ez helikopterrel mintegy hatvan kilométeres bevetési kör.

A pécsi bázis elérésével kapcsolatban régóta ismert kritika, hogy jó része a déli országhatáron túlra esik, miközben a Duna–Tisza közének egy részét kihagyja. Pécsről a légimentők 15 perces elérése nagyjából Barcsig, Kaposvárig és Szekszárdig tart, de a déli túlnyúlást mutatja, hogy Eszék is benne van a körben. Szekszárdról kelet felé Kiskunhalas, észak felé Dunaújvárosi a határ, viszont Baranya egy része már kiesne – Villány még belefér, de például Szigetvár már nem. A szakma álláspontját mutatja, hogy a légimentők honlapján az ország kellő lefedettségét biztosító állomások végleges listájában Szekszárd már szerepel, de Pécset nem említik.