A közönség belecsöppent egy mesés operába és értelmezték a jazzszimfóniát

Mert Pécsett a város napja alkalmából a Pannon Filharmonikusok szervezte és általuk előadott díszhangversenyen hagyományosan ez az élmény várja a hallgatóságot, ez a kerete az est műsorának. 

A vasárnap esti hangverseny kifejezetten jól sikerült. Mozarttól  a Varázsfuvola nyitánnyal indult a műsor, egy zenéjében is meseszerűen vidám forgatagos muzsikával, olyasfélével, amivel a komolyzenével csak most barátkozók számára is meg lehet szerettetni a műfajt (egyébként éppen ez az egyik célja a város napi komolyzenei programnak: könnyed, közönségbarát komolyzenével új híveket szerezni a klasszikus zenének, a zenekarnak). Ennek szellemében szólt Copland klarinétversenye is, mely egyszerre volt jazz-szimfónia – eredetileg Benny Goodman jazzklarinétos rendelte meg a darabot – és romantikus mű brazilos dallamokkal, ráadásul nemcsak a komolyzenébe, de a jazzbe is beavatta a közönséget. A záró Schubert mű különlegessége pedig abban állt, hogy ezt a szerzője 17 évesen alkotta, életében soha nem mutatták be, fiatalos könnyedsége miatt mégis felkarolta szimfóniát az utókor. 

És még egy díszhangversenyi sajátosság, ilyenkor pécsiek zenélnek pécsieknek. Mert akiket hallhattunk: a Pannon Filharmonikusok a város felkent kulturális nagyköveteként az ezredforduló óta új formában és szellemben népszerűsíti Pécset Európa-szerte, a szólista Laduver Mihály klarinétművész húsz éve meghatározó tagja a fúvós szekciónak, a dirigens Vass András pedig az utóbbi évtizedekben az egyedüli olyan karmester a zenekar élén, aki több mint másfél évtizeden át egyhuzamban együtt dolgozik az együttessel. Ez az összeszokott közös muzsikálás pedig érezhető volt a szeptember elsejei hangversenyen is, mindegy hogy lassú, vagy gyors tétel csendült fel. 

A koncertműsor egy XVIII. (Wolfgang Amadeus Mozart), egy XIX. ( Franz Schubert) és egy XX. (Aaron Copland) századi zeneszerző művéből állt, de az évszázados időbeli különbségek, egyformán lüktető pattogós vidám könnyed szerzeményeket hallhattunk,   

Persze az is érzékelhető volt, hogy nem a megszokott koncertjáró hallgatóságnak szól a zene, a sorokból ugyanis több alkalommal is belekotnyeleskedtek a programba a mobiltelefonok, Schubert II. szimfóniájánál pedig minden tétel után rontott az összhangon néhány szórványos taps. 

Amin viszont lehetne változtatni: ez egy rövid, könnyed est, így nemigen érthető, hogy miért nem tartottak szünetet a műsor két része között, amikor az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek ismerőseikkel. Ez ugyanis egy mai klasszikus est szerves tartozéka, másrészt ettől válik a koncert igazi társadalmi eseménnyé. 

Vasárnapi díszhangverseny

a Pannon  Filharmonikusokkal

Kodály Központ, szeptember 1. 19.00.