Tavaly Baranyában hétezren nyújtották a karjukat

Június 14-e a véradók világnapja – ezen a napon született Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki 1901-ben felfedezte az emberi vércsoportokat. – Június 14-én azokat az embereket köszöntjük, akik önzetlen adományukkal, vérükkel életet, reményt adnak beteg embertársaiknak, hiszen a vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben – emelte ki a világnap kapcsán Udvaros Renáta, a Magyar Vöröskereszt Baranya Vármegyei Szervezetének igazgatója.

– Tavaly Baranyában összesen 490 véradó esemény valósult meg, és 7156-an adtak vért – tájékoztatta lapunkat a 2022-es év adatairól az igazgató.

Udvaros Renáta hozzátette, a tudomány mai állása szerint a vér csak véradással pótolható, semmi mással, illetve mesterségesen se állítható elő. A hazai egészségügyi intézmények folyamatos, biztonságos ellátáshoz – munkanapokra lebontva – napi 1600–1800 vér­adóra van szükség. Nyáron is, amikor a tapasztalat szerint a szabadságolások és az oktatási szünet miatt jellemzően csökken a segíteni tudók száma. – Egy véradással három ember gyógyulásához járulhatunk hozzá – hangsúlyozta az igazgató.

Fontos, hogy folyamatosan legyenek véradások

Vérátömlesztésre elsősorban a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétek során van szükség, illetve számos súlyos betegség is jó eséllyel gyógyítható, aminek feltétele, hogy a kezelés során a beteg folyamatosan vérkészítményeket kapjon. A véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény pedig csupán 5 napig használható fel, ezért fontos a véradások folyamatossága. Vért csak egészséges ember adhat, és aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 65 esztendős, illetve testsúlya eléri az 50 kg-ot. Első véradók esetén a felső korhatár 60 év. A nők évente maximum négy, a férfiak legfeljebb öt alkalommal adhatnak vért, és kettő között legalább 56 napnak el kell telnie – ennyi időre van szüksége a szervezetnek, hogy regenerálódjon.