Lángnyelvek: a lehetőségek kihasználása sem mellékes egy pedagógus munkája során

Folyamatosan találkozhatunk az oktatási rendszer különböző kritikáival, amelyek nagy része megalapozott. Nemcsak hazánkban, de Európa-szerte sokhelyütt él még helyenként a poroszos oktatási rendszer öröksége, ehhez társulnak további tényezők, a pedagógusképzés, a megfelelő fizetések, az időbeosztás és a változó világgal való egyre nehezebb lépéstartás kihívása. 

Ugyanakkor mindig elgondolkodásra sarkall, amikor olyan tanárokkal találkozom, akik a maguk helyén, kötöttségei és kötelező adminisztratív feladatai között is találnak lehetőségeket a tehetséggondozásra, az új, innovatív projektek megvalósítására. A Nagy Lajos fizika és informatika iránt lelkesedő diákjai tanáraik segítségével találtak olyan pályázatot, amely lehetővé tette, hogy a piaci tudást is fókuszba állító, modern, aktuális, változatos és valószerű feladatokon dolgozhassanak a fiatalok. Emellett a fővárosban is tehetséggondozáson, mentoráláson vettek részt a diákok, némelyikük kutatásait tudományos diákköri konferenciákon is előadta. Mindezt a hétköznapok sodrásában, az amúgy is bokros teendőik között.

Rendszer szinten minden bizonnyal van még hova fejlődni az oktatás terén, de a változás csupán felülről irányítva aligha valósulhatna meg: szükség van olyan pedagógusokra, akik apró lángnyelvekként lobbantják fel a diákokban rejlő tehetség tüzét. Nélkülük, az ő elkötelezettségük nélkül ugyanis aligha mehetnek végbe igazán építő folyamatok.