Rektorválasztás: egy hónap múlva minden eldől

Egy hónap múlva ül össze a PTE Szenátusa, hogy eldöntse, a két rektorjelölt (Bódis József és Mellár Tamás) közül melyiket szeretné az intézmény élén látni a következő években. A harmincnégy tagú Szenátus minden tagja titkosan szavaz majd, ez alapján megszületik egy sorrend – a Pécsi Tudományegyetem ezután a több szavazatot begyűjtött pályázót fogja javasolni rektornak a kinevezési joggal rendelkező Emberi Erőforrások Minisztériuma felé. A döntés tehát a minisztérium kezében van – ezt azért érdemes leszögezni, mert az elmúlt időszakban több egyetem (Miskolc, Debrecen) élére sem azt nevezték ki végül, akit az adott intézmény Szenátusa támogatott...

Előzetes becslésekbe lapunk nem bocsátkozik, annyit azonban talán megelőlegezhetünk, hogy Bódis József minden valószínűség szerint az Egészségtudományi Kar és az Általános Orvostudományi Kar szavazataival biztosan számolhat, míg Mellár Tamást a Közgazdaságtudományi Kar támogatja majd. A kérdés az, hogy a többi oktatási egység, illetve a Hallgatói Önkormányzat ki mellé áll majd.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Bódis József
[/caption]

Bódis József, a PTE rektora újra indul

– Sokáig kivárt, hogy bejelentse, újra indul. Miért?

– Azért, mert úgy akartam csak nekivágni a második ciklusnak, hogy érezzek jelentős támogatottságot, mert csak akkor gondolhatom komolyan. A jelenlegi ciklus nem volt szokványos: az első két évem arról szólt, hogy felálljunk a padlóról. 2012 mai szemmel egy szivárványos év volt, komoly konszolidációval, akkor úgy éreztem, minden a helyén van. Aztán a tavalyi esztendő megint sokkal nehezebbre sikeredett, tengernyi bizonytalansággal, úgyhogy menet közben inkább az aktuális rektori teendőkre koncentráltam, arra, hogy elkerüljük a nagyobb bajokat. Igazából 2013 második felében kezdtem el gondolkodni azon, hogy induljak.

– A tavalyi év nehézségei közül melyek voltak a legkomolyabbak?

– Talán a beiskolázás és a forráskivonás. Tény, hogy egyre kevesebb a friss érettségiző, de akkor is: nekünk a problémás területeken még vonzóbbá kellett volna tennünk az egyetemet. Ezen a téren egyébként idén már komoly lépéseket tettünk, szóval bízom benne, hogy most nem lesz akkora visszaesésünk a jelentkezések terén. Bízunk abban is, hogy forrás tekintetében az idén jobb helyzet adódik.

– Azt szokták mondani, hogy ha valaki a második ciklust kezdi, akkor az olyan felhatalmazás, hogy bátran nyúlhat drasztikus eszközökhöz is.

– Tény, hogy a megválasztás felhatalmazás, azaz volna lehetőség markánsabb lépésekre. Ám szó sincs arról, hogy indulna a vérengzés: amúgy sem jellemző rám ez a fajta hebehurgyaság, de ebben az esetben különösen óvatosnak kell lenni. Nyilvánvaló, hogy több területen is lépni kell, de megfontoltan, mérlegelve a trendeket és a lehetőségeket. Egyébként márciusra el kell készíteni a költségvetést, szóval nagyon várakozni nem lehet.

– A csapata már megvan?

– Igen, szinte teljesen készen áll, ám neveket még nem szeretnék mondani. Ügyes és lelkes emberekkel fogok együtt dolgozni, amennyiben én leszek a rektor.

---------------------------------------------------------------------------

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Mellár Tamás
[/caption]

Dr. Mellár Tamás is ringbe száll a februári választáson

– Formabontó a rektori pályázata: ennyi gazdasági szakkifejezéssel nem találkoztunk még.

– Ennek csak az egyik oka, hogy ezen a területen dolgozom. A másik, és az elsőnél lényegesebb, hogy jelenleg erről a legfontosabb beszélni – a Pécsi Tudományegyetem gazdasági helyzetéről. Ha ugyanis ezen a téren nem történik változás, akkor minden csak álmodozás.

– Minek kellene változnia?

– Leginkább a hozzá­állásnak. Eddig jobbára csak mentünk az események után, reagáltunk rájuk – holott hasznosabb lenne, ha előremenekülnénk. Tisztában kell lenni azzal, hogy a külső körülmények nem fognak drasztikusan javulni: nem lesz több diák, nem lesz több állami támogatás. Ebben a helyzetben újfajta mechanizmusokat kell alkalmazni: az nem megoldás, hogy elküldjük a nyugdíjas­korú oktatókat.

– A programja már előlegez egy választ: eszerint életre kell hívni a „vállalkozó egyetemet”.

– Így van. Ez az oktatási intézmény eddig két lábon állt: az oktatás és a kutatás működtette, és egyben hozta a pénzt. Nagyon fontos lenne felerősíteni azt az aspektust, amelyben óriási potenciál van – ez pedig az itteni kutatások értékesítése a piacon. Ezzel ugyanis létrejönne egy, az államtól független bevétel, amely a későbbiekben munkahelyteremtővé is válhatna.

– Jó, hogy ezt említette: a pályázatában többször is előkerül a „munkahelyteremtés” szó. Biztos, hogy ez egy felsőoktatási intézmény feladata?

– Nyilván nem, de most nem olyan időket élünk, hogy erre legyinthetnénk. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez a régió nem prosperáló. Ez pedig azt is jelenti, hogy a diákok, akik ide jelentkeznének, elbizonytalanodnak: miért is jöjjenek olyan városba tanulni, ahol nem fognak tudni elhelyezkedni? Szóval bonyolultabb ez a kérdés annál, hogy csak átlépjünk rajta, és azt mondjuk, teremtsen munkahelyet a város, hozza ide a polgármester a nagy cégeket.