Mennyit keres egy amatőr futballista Baranyában?

Az UEFA jelentése szerint 2024-ben havonta átlagosan 4,5 millió forintot tesz zsebre egy futballista a magyar élvonalban. Az NB I.-ből természetesen kiemelkedik a Ferencváros, ahonnan akár havi 25 milliót is hazavihet egy játékos. 

A másodosztályban is jól meg lehet élni a fociból, ugyanis ebben a mezőnyben – bónuszokkal együtt – nem ritka az 1 millós havi bér, de nagyobb nevű csapatok akár 6 milliót is kifizethetnek egy játékosnak. Ugyan az NB III. már csak félprofi (vagy félamatőr) liga, de ott is előfordul az 1 millós gázsi.

Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy Baranya vármegyei osztályokban, tehát a magyar negyed, ötöd és hatodosztályban is lehet-e keresni a labdarúgással. A válasz: igen. Ugyan megélhetéshez nem elég, de munka mellett akár csinos kis összeget is össze lehet focizni vármegyénkben. Az, hogy már ilyen alacsony szinten is fizetnek a klubok a játékosoknak, többek véleménye szerint az amatőr foci halálát vetíti előre. A kérdés, hogy miből van pénze erre a csapatoknak, és hogy mit tehetnek azok a klubok, amelyek „csak” jó társasággal, meccs utáni sörrel és babgulyással tudnak szolgálni.  Forrásaink korábbi és jelenlegi labdarúgók.

Már a legalacsonyabb szinten is kereshet pénzt egy futballista

Most kezdjük a matekot alulról, tehát a vármegyei III. osztállyal. Ebben a mezőnyben többnyire nincs fizetés, de információink szerint a játékosok 20–30 százaléka már itt is hozzájuthat egy kis zsebpénzhez. A „legjobbak” akár 20-40 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban. Ezek a játékosok főleg pályára lépési és pontpénzt kapnak, de megegyezés alapján akár fix havi összeg is ütheti a markukat.

A vármegyei II. osztályban kezd igazán izgalmassá válni a történet, hiszen itt már a labdarúgók körülbelül 80-90 százaléka pénzért focizik. Ebben a mezőnyben is bevett szokás a pontpénz (kb. 3000 forint), de akár már az edzésen való részvételért is járhat pár ezer forint. A ligában a fix fizetések átlagosan 30-tól akár 60 ezer forintig is terjedhetnek. Úgy tudjuk, hogy van olyan csapat, ahol 6 hónapra kifizetnek egy játékosnak 100–150 ezer forintot, és ezen felül mindenki, akinek szerepel a neve a jegyzőkönyvben, 20 ezer forintot kap meccsenként – ponttól és pályára lépéstől függetlenül. Ez egy csapatra levetítve mérkőzésenként 300 ezer forintos kiadás, ami évi 30 meccsnél 9 millió forintot jelent. Úgy tudjuk, hogy egy önkormányzat évente körülbelül 3–4 milliós támogatást ad egy település csapatának, tehát a büdzséből még hiányzik 5–6 millió. Azt, hogy ezt az összeget honnan teremtik elő a tulajdonosok, sokszor homály fedi. 

– Nincs olyan fanatikus, futballszerető ember, aki ezt az összeget a saját zsebéből fizeti ki, azért, hogy egy csapatot támogasson – nyilatkozta lapunknak Fischer Norbert színész, énekes, a vármegyei II. osztályú Himesháza játékosa, akinek korábban szintén a futball volt a „munkaadója”, de tíz éve már csak hobbiként van jelen az életében. – A vármegyei osztályokban futballozó játékosok 80 százalékának annak is örülnie kellene, hogy van csapata és focizhat valahol. Aki pénzt akar keresni, az menjen NB-s szintre! Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit. Már az is fizetést kér, aki kezére húzza a sportszárat. Himesházán jó a pálya, jó a közösség és minden mérkőzés után van kaja-pia. Erről kellene szólnia máshol is a történetnek.

A vármegyei I. osztályban pedig még „súlyosabb” a helyzet, ott a havi fizetések a 30–40 ezertől akár 160–180 ezer forintig terjedhetnek.