2024.10.15. 17:30
Mi lesz veled, Zsolnay-negyed?
A teljes városi kulturális intézménystruktúrát ránthatja mélybe az, hogyha a jövőre lejáró, a kormánnyal kötött szerződés alapján érkező finanszírozás helyett a városnak kell fizetnie a kulturális megacég, a Zsolnay Kulturális Negyed számláit. Ugyanakkor teljesen új felállás is jöhet.
Az elmúlt ciklusban a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) NKft. éléről eltávolították a korábbi, a jobboldal által kinevezett vezetőt, Vincze Balázst, a Pécsi Balett igazgatóját, táncművészt, helyére pedig egy olyan személyt emeltek fel, aki gépjárművek lízingelésével, eladásával foglalkozott hosszú évekig. Bleszity Péter azonban csak addig maradhatott, amíg össze nem rúgta a port Hummel Márkkal, a karbantartási igazgatóval, akinek a munkájával elégedetlen volt. A konfliktusból azonban Hummel jött ki győztesen, akit 2022-ben meg is tettek a Zsolnay kulturális megacég vezérének.
Fotó: Németh András Péter
A Zsolnay-negyed csak az egyik
Ez az elnevezés azért is találó, mert a ZSÖK Nkft. alá tartozik nemcsak a Zsolnay-negyed, a Kodály Központ, hanem a világörökségi helyszínek mellett a Művészetek és Irodalom Háza, a Széchenyi téri galéria, a Bóbita Bábszínház is – ezek összesen 383 ezer látogatót vonzottak. A cég idei évre vonatkozó üzleti tervéből pedig kiderült, hogy 2023-ban összesen 1,1 milliárdos bevételük volt, amit szeretnének tovább fokozni, illetve bizonyos karbantartási, szolgáltatási feladatokat saját hatáskörbe átvenni, mert ezzel is költségeket tudnak megtakarítani.
Ez a cél azért is fontos, mert a saját bevételek mellett valójában a 2016-ban megkötött Modern Városok Program keretében folyósított önkormányzati és állami finanszírozásból lehet működtetni a létesítményeket. A kulturális területen a fenntartás valóban közösségi feladat, hiszen közvetlenül ugyan nem, de közvetve a kultúra hozzájárul a gazdasági teljesítményhez is, elég csak arra – erősen kiragadott – az esetre gondolni, amikor a fényfesztiválon megélénkül a szállások és vendéglátóhelyek forgalma.
Lejár a szerződés
A Modern Városok Program szerződése azonban jövőre lejár, Hummel Márk ezért azt javasolta, ennek az évnek a második felében már érdemes lenne a kormányzattal megkezdeni a tárgyalásokat, hogy 2026-tól is biztonságosan tudjanak működni a létesítmények. Egyelőre úgy tudjuk, hogy lényegi tárgyalások még nem történtek, háttérben különböző elképzelések merültek fel, köztük az is, hogy az állam teljesen levenné a terhet az önkormányzat válláról. Ez azt is jelentené, hogyha csak az idei 600 milliós önkormányzati kiadással számolnánk, akkor is Pécsnek ekkora összeget sem kellene előteremtenie, hanem azt is az állam biztosítaná, amely 2024-ben is 1,1 milliárdot utal a város kasszájába.
Az elmúlt években, 2017 óta egyébként az állam eddig nagyjából közel 12 milliárd forintot adott a szóban forgó létesítményekre, míg Pécs városa 2,7 milliárdot. Ráadásul ezekből jelentős összeget valójában haszonbérleti díjként vissza is utaltak az önkormányzat számlájára.
