Pontos számokat kaptunk a pécsi varjak számának alakulásáról

Csak az elmúlt egy hónapban hét olyan olvasói levelet tettünk közzé, amely arról szól, hogy miként keserítik meg a varjak a kertvárosiak életét. Az egyik ilyen levél szerint ha már a varjakat elűzni nem lehet, akkor a városüzemeltetésnek van komoly feladata és szerepe abban, hogy a városrész tiszta és élhető legyen. Sokkal több embert kellene Kertvárosba vezényelni, hogy folyamatosan biztosított legyen a közterületek takarítása – vélekedett olvasónk.

 - tette fel a kérdést.

Vannak azonban olyan hangok is, amelyek azt emelték ki, hogy túlzásnak tartják a varjak elűzésére irányuló reakciókat. Ezen olvasók szerint ők is élőlények, és nem is olyan elviselhetetlen a károgásuk, inkább meg kellene tanulni vele együtt élni.

Egy másik olvasónk is kérdezte, hogy vajon miért kellene elűzni a madarakat a városból? A varjak is élőlények, és én nem érzem azt, hogy annyira elviselhetetlen lenne a károgásuk. De ugyanígy a kutyák miatt is sok panaszt lehet olvasni - a minap például valaki azt kifogásolta, hogy a szomszédjában az eb megállás nélkül csahol – fejtette ki.

Hírportálunk hónapról-hónapra rendszeresen beszámol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevelében megosztott információkról, éppen ezért volt meglepő, hogy májusban és júniusban e két szervezet nem küldött ki hírlevelet. Legutóbbi írásos összegzéséből ennek az okát is megtudtuk.

Az MME baranyai csoportja azt írta, hogy a vetési varjú fészkelő állományának vármegyei szintű felmérését már áprilisban elvégezték. „Az adatokat azonban nem tettük közzé, mert az önkormányzati választásokat megelőzően előtérbe került a varjúkérdés megoldása, amivel elsősorban Pécsen szavazatokat lehetett szerezni. Ehhez a hangulathoz nem kívántunk aláfestést adni” – indokolt legutóbbi hírlevelében a két szervezet.

Felmérésük eredményképpen azt állapították meg, hogy „a már szokásosnak nevezhető facsonkolások és fakivágások ellenére” a varjúállomány nagysága lényegesen nem változott. A Fészkeket a vármegye kilenc településen találtak.

Összesen 23 régi telep szűnt meg, viszont 18 helyen új kolóniák alakultak ki. A nyilvántartásba vett 84 fészektelepen 2143 párra becsültük a költő párok számát, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Pécsen 1003 pár költhetett, ami 3,7 százalékkal kevesebb az előző évinél – közölték az eredményeket.

Huszonötezres lehet a magyarországi állomány

Az online enciklopédia szerint a vetési varjú (Corvus frugilegus) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. A fajt veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a kék vércsével együtt – a 2009-es év madarává választotta. Magyarországon 2001 óta védett madárfaj. Elterjedési területe Eurázsia nagy része. Európában Nyugat-Európától kezdve Közép-, Kelet- és Dél-Európában elterjedt. Ázsiában az északi, tundra és tajga kivételével szinte mindenütt előfordul. Legkeletebbi élőhelyei a Csendes-óceán partvidékén találhatóak. A Kárpát-medencében gyakori fészkelő. Magyarországi fészkelő állománya jelenleg 25 ezer pár.