Akár már 2025 végén elvégezhetik az első méhátültetést Pécsen

Május végén a Pécsi Tudományegyetemre látogatott Mats Brännström professzor, a Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetője. A pécsi székhelyű Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium meghívására ideérkező szakember végezte el 2012-ben a világ első sikeres méhátültetését. A transzplantáció elméleti hátterének megismertetése után a Női és Férfi Meddőségi Kutatások munkacsoport a professzor vezetésével egy juhon végzett el méhátültetést. A projekt nem titkolt szakmai célja, hogy Magyarországon, Pécsen is megvalósuljon a humán méhátültetés klinikai gyakorlata. Kovács Kálmán, a PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója és Farkas Bálint szülész-nőgyógyász szakorvos ismertette a projektet.

–Miért juhon végezték el a műtétet?

F.B.: – Kettős célja volt az állatműtétnek. Az egyik, hogy magát a sebészi technikát begyakoroljuk. Másrészről pedig, hogy a műtős csapat összeszokva együtt dolgozzon. Azért kellett nagytestű állat, hogy a helyzet hasonlítson az emberen végzett beavatkozáshoz. A bárány méhe, illetve az azt ellátó artériák vastagsága hasonlít leginkább az emberére.

– Kik lehetnek majd alkalmasak a méhátültetésre?

F. B.: – Azokon a hölgyeken szeretnénk segíteni, akiknek valamilyen okból kifolyólag kivették a méhét vagy úgy születtek, hogy nincs méhük. Fontos hangsúlyozni, hogy a beavatkozás költséges, nagy rizikójú és egy válogatott betegcsoporton lehet csak megcsinálni. A páciensnek a műtét után kilökődésgátló szereket kell szednie. A transzplantáció lehetőségét a stabil párkapcsolatban élő nőknek kívánjuk felajánlani első körben.

K. K.: – A sikeres transzplantáció után mesterséges megtermékenyítésen fog részt venni a hölgy. Beültetjük az embriót, majd császármetszéssel zárul a terhesség. Általában a császármetszés során el is távolítjuk a méhet, s a nőnek utána már nem kell kapnia az immunrendszer működését gátló (kilökődésgátló) kezelést. Hozzáteszem, hogy elég nagy százalékban koraszülés a vége ezeknek a terhességeknek. Maga a várandósság is egy szuper magas rizikójú terhesség, a 9 hónap legnagyobb részét a klinikán tölti majd a páciens.

– Kinek a méhét kaphatják meg a páciensek?

K.K.: – Több opció is van, az egyik elhunyt donor bevonásával lehetséges, ám mi az élő donor módszert fogjuk alkalmazni. Ezeknél a műtéteknél általában a páciens édesanyja szokott lenni a donor. Ebből is következik, hogy nagy valószínűséggel a mi betegpopulációnk az úgynevezett MRKH-szindrómával (méh nélkül) születtek lesznek. S olyan egészséges méhet kell transzplantálni, ami már korábban terhességet kihordott.

F. B.: – Hozzáteszem, hogy csak a méh kivétel 9-12 órás műtét, ez nemcsak nőgyógyászati feladat, hanem érsebészeti munka is. Az egész folyamat (a méhkivétellel, átültetéssel, megtermékenyítéssel, császármetszéssel) egy kb. 50 fős csapat összehangolt munkája. Jelenleg ez egy klinikai kísérlet, aminek a hosszútávú célja, hogy a napi gyakorlat része legyen. Takács Péter államtitkár támogatásáról biztosított minket, jelenleg az engedélyeztetési folyamatok zajlanak.

– Mi történik, ha nem sikeres első alkalommal az embrió beágyazódása?

K. K.: – Röviden: addig próbálkozunk ameddig nem sikerül. Volt olyan a világban, akinek a 20. beültetésből lett sikeres terhessége.

– Mindenképpen egy embriót ültetnek be, vagy esetleg többet is?

K. K.: – Azért ikerterhességet nem szeretnénk, úgyhogy általában igen, egy embriót fogunk beültetni.

– Hogy zajlik majd a páciensek felkutatása?

F. B.: – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy erről a témáról, arról, hogy ilyen műtéteket tervezünk elvégezni, minél többen tudjanak. A potenciális betegek, akiknek erre szükségük van, így fognak róla tudomást szerezni. Egyébként tervezzük, hogy felmérjük a társadalmi igényt és támogatottságot a projekttel kapcsolatban. 

K. K.: – Ezek a páciensek valójában már léteznek. Nálunk is van olyan beteg, akinek MRKH-szindrómája van, de már Debrecenből is jelentkeztek kollégák, akiknek vannak betegeik, akik várnak egy esetleges uterus transzplantációra. Természetesen azért nem az a terv, hogy minden héten legyen majd egy transzplantáció, éves szinten egy vagy talán kettő az elképzelés. S ha minden jól megy, akár már a 2025-ös év végén elvégezhetik az első uterus transzplantációt Pécsett.

A párok 15 százaléka küzd meddőséggel

A Pécsi Tudományegyetem kapcsolódó információi alapján tudjuk, hogy Magyarországon a meddőségi problémával küzdő házaspárok aránya eléri a párok 15%-át, azaz mintegy 150 ezer pár küzd a gyermektelenség nehézségeivel. Ma már ingyenes a meddőségi vizsgálat a nők és a férfiak számára, és a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben.

Az elmúlt évtizedben a világon közel 100 sikeres méhátültetést végeztek el, ebből 55 gyermek született. A beavatkozás több mint egyharmada a Brännström professzor vezette munkacsoporthoz köthető. Az uterus transzplantáció az abszolút méh eredetű meddőségben szenvedő nők számára jelenleg az egyetlen kezelési módszer saját gyermek vállalásának elérésére. Az ilyen kórállapotban szenvedő nőknek veleszületett vagy szerzett okok miatt, vagy anatómiailag hiányzik, illetve diszfunkcionális a méhük.