A török alóli felszabadulás emléknapján koszorúztak

A Pazirik Informatikai Kft. által készített makett a dzsámit korhű, 17. századi formájában idézi meg. A mai Szent Rókus templom helyén álló egykori épület kicsinyített mása Sudár Balázs szakértői munkája nyomán, 3D nyomtatással készült el, 1:56 méretarányban. A készítők a Facebookon szavaztatták meg, hová kerüljön a makett, végül úgy döntöttek, a szigetvári várnak ajándékozzák.

Sudár Balázs előadásában rávilágított, az imahely kiemelt jelentőségűnek számított a muszlim vallásban, úgy tartották, a közös ima huszonhétszer többet ér az egyedül végzettnél. Sudár kivetített több fényképet is arról, milyen építészeti megoldások születtek a hódoltság korában a dzsámik kialakításakor. 

– Az épület külső-belső megjelenéséből lehetett látni azt, hogy az alapító mennyi anyagi ráfordítást, mekkora figyelmet szentelt az elkészítésére – emelte ki a szakértő a dzsámik reprezentatív szerepét, melyek egyúttal az építtető hatalmát, társadalmi jelentőségét is érzékeltette a korban.

Ali pasa janicsár aga tisztséget kapott – ez a hadseregben jelentett fontos pozíciót, a helyi közösségben kevésbé.– Nem volt magától értetődő, hogy a pasa dzsámit alapítson – állapította meg a szakértő. Az elkészült épület azonban igen magas színvonalon épült meg, mind az építtetése, mind a fenntartása, a vallási alkalmazottak foglalkoztatása nagy költséggel járt. – Az imám irányította a vallási közösséget, a pénteki imádságokat a hatib vezette, imára a müezzinek hívtak. Számos úgynevezett recitátor is jelen volt, akik a Korán egyes részeit fejből ismerték, s közbenjáró imádságként mondták a rászorulókért – fogalmazott a történész.

Ali pasa dzsámija az egész Oszmán Birodalomban ritka épülettípust képvisel, kupolával, előcsarnokkal látták el, melynek boltívei elé helyeztek egy rendkívül hosszú, nyúlánk minaretet.
Az építkezéssel Ali pasa hatalmát, birodalmi pozícióját is érzékeltetni kívánta. Az építkezés sikerét az tette lehetővé, hogy még életében vallási alapítványt hozott létre, ez finanszírozta a munkálatokat. A dzsámi létrejöttét alapítója nem érte meg, közel tíz évvel halála után nyerte el végleges formáját, amelyet a most átadott, a Szulejmán-dzsámiban elhelyezett makett is bemutat.

A hősökre emlékeztek a városházánál

Az átadóra Szigetvár Oszmán Birodalomtól való visszafoglalásának emléknapján került sor. 1689. február 13-án ugyanis a város 122 év török uralom alól szabadult fel. A délelőtti előadást követően hagyományosan a déli harangszót követően koszorúzással emlékeztek a város hőseire a városházánál elhelyezett emléktábláknál. A polgármesteri köszöntőt követően idén dr. Csikány Tamás dandártábornok mondott ünnepi beszédet. A makett átadásán és a koszorúzáson közreműködött Csajághy György tárogatóművész, megidézve a kor zenei hangulatát. A koszorúk elhelyezésébe bekapcsolódtak továbbá a Zrínyi Vár hagyományőrzői, valamint a Csáktornyai és a Szigetvári Zrínyi Gárda.