Ügyelni kell a szén-monoxid-érzékelő szavatosságára is

A hivatalos fűtési szezon csak október 15-én kezdődik, a hűvösebbre fordult időjárás miatt azonban már a legtöbb helyen fűtenek. Azok, akik még nem ellenőriztették kéményüket és fűtőeszközeiket, még most is megtehetik – a kéményseprő ősszel és télen is el tudja végezni a kémény ellenőrzését, és ha szükséges, a tisztítását. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy azon a napon, amikor érkezik a szakember, ne fűtsünk be, hogy ne forró környezetben kelljen dolgoznia.

A fűtési időszakban a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is megemelkedik – tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet a probléma. A nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő is forrása lehet a mérgező gáznak, ha nem biztosított a levegő-utánpótlás. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű – ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid keletkezik, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a fűtést és a vízmelegítőket, illetve nagyon fontos a szén-monoxid-érzékelő használata is. – Ilyen eszközt csak megbízható forrásból, magyar nyelvű használati utasítással ellátva, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni – hangsúlyozza a katasztrófavédelem.

A hatóság honlapján megtalálhatók a megbízható és a tapasztalatok szerint nem biztonságosan működő szén-monoxid-érzékelőkről készített kimutatások – a negatív listán aktuálisan több mint harminc termék szerepel, ezek forgalmazását a katasztrófavédelem megtiltotta. Fontos, hogy ha ezek közül valaki korábban már vásárolt, az eszközt cserélje le a pozitív listán található termékek egyikére. Az érzékelőt a fűtőeszköztől vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba kell elhelyezni, emellett a szavatossági idejére is ügyelni kell.

A párásítókkal is akadt probléma

A fűtés a lakások levegőjét száríthatja, ami növeli a fertőzések veszélyét, légzőszervi megbetegedéseket és köhögést okozhat, megviselheti a szemet és a bőrt is. Az egészségkárosító hatások jó minőségű, biztonságos légnedvesítőkkel megelőzhetők. Ezeknek az eszközöknek a biztonságosságát vizsgálta nemrég az Innovációs és Technológiai Minisztérium – a húsz párásítóból mindössze három termék felelt meg a szerkezeti és villamossági követelményeknek.

A párásítók vízzel érintkező összes felületének könnyen elérhetőnek, egyszerűen tisztíthatónak kell lennie és a berendezésnek háromnaponta hangjelzéssel kell figyelmeztetnie a vízcsere szükségességére. A minisztérium ellenőrzésén megbukott termékek ezekkel az alapvető képességekkel nem rendelkeztek. Pedig rendszeres tisztítás és vízcsere nélkül a készülék tartályában penészgombák szaporodhatnak el, spóráik a párologtatott vízzel együtt a levegőbe juthatnak, fertőzés kockázatát jelentve. A nem biztonságos termékeket a forgalomból kivonták.