Aki szeméttel fűt, azt megbünteti a hatóság

A kisméretű szállópor-kibocsátásához több mint 80 százalékban a lakossági fűtés járul hozzá. Családi házas övezetekben élő olvasóink közül a város különböző pontjairól többen jelezték: a környéken terjengő füstből és a vele járó bűzből arra következtetnek, hogy a környezetükben hulladékkal fűtenek. Jóllehet, a jogszabály szerint a háztartásban keletkező papír-, és a kezeletlen fahulladék kivételével kályhában, kazánban, kandallóban szemetet elégetni tilos. Így például használt ruhákkal, rongyokkal, festett, lakkozott régi ablakkeretekkel, ajtókkal, raklapokkal, bútorlappal, építési fahulladékkal, műanyaggal fűteni tilos. Az ezek égetése során keletkező szennyezőanyagok ugyanis komolyan veszélyeztetik az emberi egészséget – légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, elősegíthetik rosszindulatú betegségek kialakulását, károsíthatják a veséket, a tüdőt és a májat is megtámadhatják.

Ha valaki zavaró, irritáló füstöt, légszennyezést érzékel közvetlen lakókörnyezetében, első lépésként próbálja megkeresni annak okozóját és jelezze neki a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel, és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést lehet tenni a kormányhivatal járási hivatalában, ahol a panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja. Az esetet, lehetőség szerint, próbáljuk meg minél pontosabban dokumentálni – fotóval, videóval –, illetve tanúkkal is célszerű alátámasztani a levegő szennyezésének tényét. Ha bebizonyosodik, hogy a jogszabályi előírásokat megsértették, a hatóság levegőtisztaság-védelmi bírságot szabhat ki.

– Vegyes tüzelésű kazánok esetében tilos háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki és ezzel a környezetet károsítják, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását is – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem. A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd, meggyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet.