A zene a miénk, mindegy, hogy komoly vagy könnyű

Balikó Gergely

Mint ismert, a Magyar Dal Napja a magyar zene ünnepe és felhívja a figyelmet a magyar dalkincs értékeire. Fő célja a magyar zene népszerűsítése, illetve az ezzel kapcsolatos eseményeken az ismert fellépők mellett a helyi előadók, tehetségek számára bemutatkozási lehetőség biztosítása. A Magyar Dal Napját Presser Gábor kezdeményezésére először a 2008-as Sziget fesztivál mínusz egyedik napján rendezték meg. A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartották, tartják, és országos, határon túli rendezvénnyé vált. 

Azt már Kertész Attilától, Pécs méltán elismert, kiváló karnagyától tudjuk, hogy e nevezetes nap egyébként komoly előzményekre tekint vissza. Az 1920-30-as években számos hasonló rendezvény zajlott az országban. Később ezek egy időre megszűntek a 2008-as Presser-féle újrakezdésig. Az országos rendezvény pécsi ősbemutatót is magába foglaló helyi programjáról tartott sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a 2010-es évek közepéig a Magyar Dal Napja elsősorban a kortárs magyar könnyűzene ünnepe volt, amikor is a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére kerültek be az ünnepi repertoárba komolyzenei művek, koncertek és események.

Vas Bence gitárművész, aki a pécsi ősbemutatón, Dragony Tímea Színek zengése című darabjában Csővári Csilla Offenbach-díjas énekest kísérte hangszerével, ugyanezen az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy Kodály Zoltánnak köszönhető, hogy a magyar nyelv, prozódia jelentősége megjelent az éneklésben. Ez – tesszük hozzá – magával hozta a magyar könnyűzene fejlődését is, amelynek ünnepnapján immár az origót jelentő világhírű magyar zeneszerzőt sem feledik.