Egykor jezsuiták szolgáltak a pécsi belvárosi templomban 

A Széchenyi téren sétálva talán ritkán gondolunk arra, hogy az ott álló templom egykor a jezsuiták szolgálati helye volt. 

A Pécs történetét kevésbé ismerő látogatók azon is elmerenghetnek, vajon mit keres kereszt egy dzsámin, a török félhold mellett. 

Gyerekkorom óta foglalkoztatott a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom története. Magával ragadott e különleges egyvelege múltnak és jelennek, különböző építészeti stílusoknak, kultúráknak és vallásoknak. Nem mindennapi látvány, hogy a keresztény és az iszlám szimbólumok, írások egymás mellett, közös harmóniában fogadják a szent hely látogatóit.

A dzsámi ma már katolikus templomként működik, azonban mindig őrizni fogja a török kor emlékét. Ez már gyerekkoromban a kereszténység ideáját jelképezte számomra: egy olyan kereszténységet, amely elkötelezetten hirdeti saját értékeit, miközben nem törli el a kulturális sokféleséget.

Eszembe jutott, hogy bár az iszlám hódítók Pécsen is számos keresztény kincset elpusztítottak, az őket követő katolikusok meghagyták a dzsámit, amelyet a törökök a lerombolt keresztény templom helyén emeltek. Gyerekkoromban ez Jézus magatartásával csengett egybe számomra: azt a határozott, mégis szelíd Jézust juttatta eszembe, aki isteni mivolta ellenére eltűrte a gúnyolódást és a pofonokat, akinek hatalma bárkinél nagyobb volt, mégsem használta azt soha rombolásra vagy bosszúra, csak mások gyógyítására.