Gazdagítja a pécsi értéktárat, ha a római gyökerekre is figyelmet fordítunk

Mohay Réka

Pécsen annyi történelmi emlékkel találkozhatunk, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Itt alkottak a 20. századi absztrakt művészet képviselői, Lantos Ferenc és Martyn Ferenc. A Zsolnay család rendkívüli hozzáadott értéket jelentett a település számára, mind kulturális, mind gazdasági szempontból. A pécsi székesegyház 19. század végi restaurálása során számtalan mester dolgozott a katedrális külső és belső megújításán, ennek eredménye azóta is ámulatba ejti a templomba látogatókat.

A barokk kor is meghatározó kultúrtörténeti jelentőséggel bírt Pécsen és környékén. Itt, az egykori hódoltság területén talán még fontosabb lelki tartalommal töltötték meg az itt, gyakran anyagi forrásokban korántsem bővelkedve, mégis átéléssel elkészített barokk alkotásokat, a török által lerombolt templomok új változatait. Ennek okán azonban egyedülálló török kori emlékeink is állnak Pécsen.

A reneszánsz és főleg a gótika kevésbé tudott érvényesülni és fennmaradni a megszállás miatt, de e stílusok művészeti emlékeit is megtalálhatjuk a településen és környékén, csakúgy, mint az egykori Árpád-kori román stílusú templomokat.

De Pécs már a középkor előtt is lakott és népes volt, e korból leginkább az ókeresztény emlékek maradtak fenn. Bár a Pécset az elmúlt több mint egy évezredben alapjaiban formáló kereszténység és a Római Birodalom kezdetekben nem a harmonikus együttélésről volt ismert, érdemes szem előtt tartani a térség római kori gyökereit, melyek egész Európa fejlődését alapjaiban határozták meg.