Szellemi örökség: nagyszerű, hogy újra látogatható a Miasszonyunk-Zárdatemplom

A Zárdatemplom kincsei tárlat megnyitóján Rubovszky Rita arról beszélt, elengedhetetlen, hogy egy intézmény, az ott dolgozók és tanulók tisztában legyen az elődeivel, azok történetével, akik munkája nyomán működnek ma a jelenben. 

A Miasszonyunk rend ugyanis szellemi elődje volt tulajdonképp a ma Ciszterci Nevelési Központként ismert oktatási-nevelési komplexumnak, s az itt dolgozó, a feloszlatást, a meghurcolást és a börtönt is elviselő szerzetesnővérek nélkül talán ma nyoma sem lenne sem az intézménynek, sem a templomnak, amelyben gondosan megőriztek megannyi emléket, köztük számos ereklyét.

Aki a kollégium helyiségében kiállított tárgyakon végigtekint láthatja, hogy többek között Szent Imre és Szent Erzsébet ereklyéit is őrizék a nővérek, liturgikus tárgyakkal, iratokkal, levelekkel, művészeti alkotásokkal, könyvekkel egyetemben.

Nagyszerű fejlemény, hogy mostantól újra látogatható a Miasszonyunk-Zárdatemplom is, mely a nővérek 1851-es Pécsre érkezésük után épült fel rövidesen. Az oltárképe a Mária 

mennybemenetelét ábrázolja, Kupelwieser Lipót bécsi festőművész alkotásának köszönhetően, mely 1853-ban készült

Olyan kincsek valóban mindezek, amelyek elvesznek, vagy nem kerülnek bemutatásra, szegényebbek lennénk nélkülük. Az épített és tárgyi örökségen túl pedig a legfontosabb az a a szellemi hagyaték, amelyet a nővérrend hagyott Pécsen, amelynek a kommunizmust is túlélő hatása nem törölhető ki a történelem lapjairól.