Kancellárok az egyetemek élén – kik indulhatnak a pécsi pozícióért?

A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, s a változtatással lehetővé válik a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben már idén szeptembertől – ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelentette be a közelmúltban.

A Dunántúli Napló korábban többször is foglalkozott már ezzel a kérdéssel – megírtuk többek között, hogy maga az átalakítás nem „ördögtől való”, hiszen Angliában, vagy éppen az Egyesült Államokban ennek komoly hagyománya van, s hogy a lényeg egy mondatban összefoglalható: a kancellár felel az intézmény gazdasági ügyeiért, míg a rektor reszortja az oktatás és a kutatás.

– Magába a kinevezésbe a Pécsi Tudományegyetemnek semmilyen beleszólása nincsen – tudtuk meg Bódis Józseftől, a pécsi egyetem rektorától –, a véleményünket ugyan kikérik arról, hogy pontosan hogyan is működjön a jövőben ez a rendszer, hogy mi tartozzon konkrétan a kancellár alá, de ez csak egy vélemény lesz, semmilyen kötelezettséget nem ró a kormányzatra. Úgy tudom, most pénteken lesz a végszavazás, akkor derül ki, hogy miként folytatódik a munka.

Balog Zoltán miniszter korábban néhány konkrétummal azért már szolgált. Elképzelése szerint a legfontosabb, hogy azt biztosítsák: a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működjenek, ehhez pedig a kancellár személye jelenthet garanciát. A kancellár munkáltatói jogokat is gyakorol, kivéve az oktatásban dolgozóknál, akiknek munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad.

Négy indulóról tud a Dunántúli Napló

Bár a pályázatokat még nem írták ki, úgy tudjuk, négyen gondolkodnak komolyan abban, hogy indulnak a pécsi pozícióért. Négy nevet több forrásunk is említett: Rappai Gábort, a Közgazdaságtudományi Kar korábbi dékánját, Ifj. Ruzsa Csabát, a PTE gazdasági főigazgató-helyettesét, Lengvárszky Attilát, a PTE oktatási igazgatóját, és Ivády Vilmost, a Semmelweis Egyetem korábbi gazdasági főigazgatóját.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy mi lenne jobb: egy, a pécsi egyetemhez erősen kötődő kancellár, vagy egy abszolút külső ember. Előbbi átlátja a rendszert, ám meglehet, hogy nem tud teljesen objektív maradni – utóbbinál nyilván éppen fordított a helyzet.

Maga a kiírás nem állít komoly akadályokat a jelentkező elé: mindössze három év vezetői tapasztalat és bármilyen felsőfokú képesítés elégséges a pályázáshoz.