2012.09.21. 19:28
Jobb kép a daganatokról is
Új, szuperfelbontású mikroszkópot mutattak be a pécsi egyetem kutatóközpontjában. A műszer a daganatos sejtek vizsgálatát is segítheti.
A Pécsi Tudományegyetemnek sikerült beszereznie az ország második szuperfelbontású mikroszkópját, amellyel új lehetőségek nyílnak meg az orvosi és biológiai kutatások területén.
– Ezek a mikroszkópok néhány éve jelentek meg a kutatásokban – mondta Nyitrai Miklós, a PTE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára. – Nevüket a velük készített képek részletgazdagsága miatt kapták.
[caption id="" align="alignleft" width="334"]
Nyitrai Miklós egyetemi tanár a különleges szerkezettel: világszínvonalú eszköz a pécsi egyetemen (fotó: Laufer L.)
[/caption]
Nyitrai Miklós példaként említette, hogy egyetlen hajszál keresztmetszetén elférhet akár száz részletgazdag mikroszkópfelvétel is a szupermikroszkópnak köszönhetően. Így a készülék segítségével a daganatos betegségekkel kapcsolatos alapkutatások is hatékonyabbá válnak.
– A daganatos sejtek alakját ugyanis sokkal jobban látjuk majd, így könnyebben összevethetjük az egészségesekkel. Ez pedig komoly előrelépést jelenthet a rák kutatásában és közvetlenül a gyógyításban is – fűzte hozzá Nyitrai Miklós.
Ugrásszerű fejlődés a technikában
A FELBONTÁS a mikroszkópok esetében az a távolság, amelynél még két pont különállónak látszik. A hagyományos mikroszkópok segítségével a felbontás nem lehet jobb mint az alkalmazott fény hullámhosszának megközelítőleg a fele, körülbelül 200 nanométer. Az ennél közelebb elhelyezkedő két pontot a mikroszkópok eddig egynek látták. A technika ugrásszerű fejlődésével az elmúlt tíz évben három-négy olyan mikroszkópiai módszer is ismertté vált, amelyeknek segítségével a felbontás javítható volt. Ma már ezeknek az új módszereknek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a felvett képek felbontása sokkal jobb legyen annál, mint amit korábban az optikai törvények lehetővé tettek.
Kétszer jobb
A SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓKÖZPONTBAN működő szerkezet egy Zeiss Elyra típusú mikroszkóp, amelynek felbontása 100 nanométer körül van. Ez mintegy kétszer jobb mint az eddig ismert és széles körben használt határérték. Ezekben a mikroszkópokban a képeket a biológiai objektumok jelölésével, festésével, úgynevezett fluorofórok segítségével hozzák létre.
