2006.08.29. 18:51
Roham a bővítés után?
Néhány éve még 23 millió romániai vendégmunkás rohamával fenyegetőzött Kovács László, az MSZP akkori elnöke. Ma, keleti szomszédunk csatlakozása előtt már egész Európa aggódik.
Még nem született döntés arról, a 2007-re tervezett bővítés után a romániai és bolgár munkavállalókkal szemben alkalmaz-e korlátozásokat Magyarország – mondta el lapunk kérdésére Göncz Kinga. A külügyminiszter, aki egy nappal korábban Bukarestben román kollégájával tárgyalt a kérdésről, hangsúlyozta: figyelembe kell venni a kelet-magyarországi foglalkoztatási helyzetet, a nálunk legálisan vagy illegálisan dolgozó román állampolgárok státuszát. Éppen ezért a döntést a tárca szándékai szerint társadalmi vita előzi majd meg – tette hozzá Göncz Kinga.
A probléma nem egyedi: az unió tagországaiban félelemmel tekintenek Románia és Bulgária januárra tervezett csatlakozása elé. Szófiai adatok szerint ugyanis legalább 200 ezer bolgár vállalna munkát az EU-ban, míg az Institute for Public Policy Research nevű londoni kutatóintézet legfrissebb prognózisa szerint a csatlakozás utáni évben 50 ezer román és 15 ezer bolgár munkavállaló kaphat engedélyt Nagy-Britanniában – feltéve, hogy a szigetország a 2004-es belépőkhöz hasonlóan szintén nem korlátozza majd a munkavállalást. Elemzők azonban attól tartanak: az új tagok előtt még azok az országok is elzárhatják munkaerőpiacukat, akik a Magyarországgal együtt belépők előtt megnyitották.
Jelenleg Románia teljes, 21,7 milliós lakosságának majdnem 10 százaléka, mintegy kétmillió fő külföldön, többségükben Olaszországban vagy Spanyolországban dolgozik – állította a Financial Timesnak a román munkaügyi minisztérium egy tisztviselője. Ha ez valóban így van, az a londoni gazdasági lap szerint csökkentheti is a feszültséget: kétséges ugyanis, hogy a csatlakozás után is hasonlóan nagy számban indulnának a régi tagországokba állást keresni keleti szomszédunkból.
Bulgária és Románia 2007 január elsején csatlakozik az Európai Unióhoz, amennyiben a szeptember végére elkészülő országjelentés nyomán a tagállamok – a tervek szerint decemberben – áldásukat adják az időpontra. A csatlakozási szerződés alapján ugyanakkor egy évvel elhalasztható a belépés.
A magyar diplomácia a jelöltek mielőbbi felvételét támogatja, igaz, a budapesti vezetés továbbra is keményen bírálja a verespataki aranybánya tervét. A környezetvédelmi garanciák híján aggályosnak tekintett beruházás, amelynek ügyében hétfőn Szegeden, kedden Budapesten tartottak közmeghallgatást, szerepet játszhat az esetleges halasztásban is. A környezetvédelmi tárca és civil szervezetek aggályai alapján Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság állásfoglalását kéri az ügyben.