2 órája
Újabb eltűnt Sisi-szobor: Lehet-e kapcsolat a pécsivel?
Korábban olvashattak lapunkban Erzsébet királyné szobráról, amely a PTE orvosi kara előtt áll. Azonban, mint megírtuk, létezett egy korábbi, szintén Stróbl Alajos által készített, ám eltűnt Sisi-szobor Pécsen. Olvasónknak köszönhetően újabb elveszett, Erzsébetet ábrázoló szoborról szeretünk tudomást. Felmerül a kérdés: lehet-e kapcsolat a kettő között?
A napokban újabb eltűnt Sisi-szobor híre jutott el hozzánk. Szabó Gábor, a tolnai Bartal-család leszármazottja jelezte, Faddon is állt egy Erzsébet királynét ábrázoló alkotás.
Fotó: Szabó Gábor/ Löffler Péter / Forrás: sisiweb.gportal.hu
– Ezt Bartal Béla állíttatta, aki minden bizonnyal személyesen is találkozott Erzsébet királynéval – számolt be olvasónk, aki máig kutatja nemesi felmenőinek történetét.
Bartal Béla vezérkari százados, aki többek között Ferenc Ferdinánd katonai nevelője volt, rendkívüli tisztelettel, odaadással viseltetett a császárné iránt.
A Bartal család a baranyai és pécsi főispánnal, Perczel Miklóssal is rokonságban állt: Perczel Mór és Miklós húga, Perczel Erzsébet ugyanis Bartal Béla nagybátyjával, Bartal Györggyel kötött házasságot.
A szoborállításról Bartal Béla unokaöccse, Bartal Aurél 1937-ben megjelent családtörténeti munkájában így ír:
az 1898-ben meggyilkolt Erzsébet emléke iránti kegyelete jeléül 1899-ben a faddi házával szemben Erzsébet ligetet létesít s abban a boldogult királyné kitűnően sikerült bronz mellszobrát helyezi el.
A szobrot később Bartal Aurél áttetette kúriája kertjébe, mint írja, a szobrot 1930-ban, „megfelelőbb környezetben”, a parkban helyeztette el, az eredeti posztamenssel együtt új, beton talapzatra. Arról, hogy e bronz szobrot ki készítette, mindeddig nem találtunk információt, bár Szabó Gábor szerint a faddiak körében úgy hírlik, ez is Stróbl Alajos műve lehetett.
Mindenesetre ennek is nyoma veszett.
Mint Szabó elmondta, a Bartal-családot 1949-ben az államosítások idején kitelepítették kastélyukból, ahol gyermekotthont létesítettek.
Ekkor tűnt el a szobor, amelyről azóta sajnos semmit nem tudunk, a kastélyparkban csak hűlt helye, pontosabban betontalapzata maradt meg
– számolt be a nemesi család leszármazottja.
A pécsi Sisi-szobor mellett Faddról is eltűnt egy alkotás
Szabó Gábor jelezte, abban reménykedtek, a Dunántúli Naplóban is bemutatott, pécsi Sisi-szobor „eredetije” esetleg a Faddról eltűnt lehet. A PTE orvosi karának udvarán ugyanis áll egy Sisi-szobor Pécsen, amelyet bizonyosan a Magyar Nemzeti Galériában lévő, a gyűjteménybe 1952-ben a MÉH-ből került Stróbl-féle szobor alapján öntötték 2008-ban.
A meglévő fényképek alaposabb összehasonlítása után azonban ezt a lehetőséget elvetettük, a faddi alkotás ugyanis nem derékig ábrázolta a királynét, mint a pécsi, csupán a szó szoros értelmében vett mellszobor volt
– állapította meg Szabó Gábor.
Valóban, bár a faddi archív felvételek minősége nem teszi lehetővé a pontos összehasonlítást, úgy tűnik, valóban másik alkotásról lehet szó.
Újabb rejtély előtt állunk tehát, amely Erzsébet királyné szobraihoz kapcsolódik. Nem tudni, mi lett a faddi alkotás sorsa, de a pécsi szobor rejtélye sem megoldott. Nem tisztázott ugyanis, hogy, az egykori Frigyes laktanya udvarán állított Stróbl-féle alkotás megegyezik-e a MÉH-ből a fővárosba 1952-ben került példánnyal.
A titkok, egyelőre, úgy tűnik, csak gyűlnek a magyar nép körében olyannyira szeretett Sisi emlékére állított szobrok körül.
Forrás: sisiweb.gportal.hu
Mint arról szintén írtunk, az ország első köztéri Sisi-szobrát Miskolcon állították, még 1899-ben, amelyet szintén Stróbl Alajos készített, s melyet ma a miskolci Herman Ottó Múzeum őriz.
Források:
- Beleházi és Ethrekarchai Bartal Aurél: A Beleházi és Ethrekarchai Bartal Család (Karcag, 1937)
- Samay László: Fejezetek az egykori mezőváros Fadd történetéből az őskortól napjainkig (Fadd, 2007)
- Erzsébet királyné bronz mellszobra Faddon
