2 órája
Mi a közös a pécsi dzsámiban és egy belvárosi kávézóban?
Pécs belvárosa tele van meglepetésekkel, időről időre feledésbe merült kincsekkel. Sétáink alkalmával, bizonyára számtalanszor elhaladtunk a dzsámi mellett, illetve a Király utcán, de ki gondolta volna, hogy van egy fontos közös pont, amely a főtér ikonikus templomát és a főutca egyik kávézóját összeköti?
A Széchenyi téren álló, dzsámi néven ismert belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony templom szerves részévé vált az elmúlt évszázadokban Pécs városképének, s ha néhány métert teszünk a főtérről induló Király utcán, egyhamar a Replay kávézó és étterem előtt találjuk magunkat. De mi lehet a kapcsolat a két, első ránézésre sokban eltérő helyszín között? Közösségi funkcióval is bírnak, ám találunk ennél konkrétabb összefüggést is. Bár az egyik szakrális épület, a másik gasztronómiai célokat tölt be, a dzsámi és a főutcai kávézó ugyanazt a művészi érintést hordozza magán. A kapcsolódási pont egy festőművész, ugyanis mindkét helyet Gebauer Ernő freskói díszítik.
Gebauer Ernő (1882-1962) rendkívül népszerű, sokat foglalkoztatott alkotóként dolgozott Pécsen évtizedeken keresztül. Első kiemelkedő munkája a Xavér-templomba készült az 1900-as évek elején, utolsó alkotásairól az 1950-es évek végéig van tudomásunk.
Achátz Imre 1943-ban a Sorsunkban megjelent tanulmányában úgy fogalmaz, annyi baranyai templomban bízták meg freskók, szekkók elkészítésével, hogy alig tartható számon, hány helyen bukkanhatunk műveire.
Gebauer Ernő a dzsámi falain a Szűzanya és Jézus alakját helyezte a középpontba
Már érett festőként kapott felkérést a belvárosi templom (dzsámi) falképeinek munkálataival, az 1940-es évek elején.
A templom belső terében látható ábrázolásai a város történelmi és vallási identitását örökítik meg. A főoltár jobb és bal oldalán található freskóiról Boros László írt részletesebben a Pécsi Szemlében, 2009-ben. Elemzéséből kiderül, Gebauer ábrázolásai a várossal kapcsolatos, az 1940-es évekből való eseményeket idézi fel. A főoltártól keletre eső az 1943. évi tömeges körmenetet örökíti meg, amikor Pécs lakossága a háború pusztítása ellen kérte Jézus Szíve oltalmát. A kompozíció főalakja Jézus Krisztus, aki széttárt karjaival védelmezi a várost. Itt realisztikus, felismerhető módon ábrázolta a város akkori vezetőit, valamint helyi polgárokat, szerzeteseket.
Az oltár másik oldalán azt láthatjuk, amikor a várost és az egyházmegyét 1945-ben Szűz Mária oltalmába ajánlotta egyházi és polgári vezetése. Szűz Mária alakja oltalmazó köpenye alá fogadja Pécs városát és az egyházmegyét – mutat rá Boros László. A szerző azt is leírta, a freskón Pécset a székesegyház, Baranya megyét a máriagyűdi, Tolna megyét pedig a szekszárdi templom jelképes ábrázolásával jelenítette meg a festő. Itt is megjelennek szerzetesek, ezúttal női rendek, illetve zászlóval vonuló, térdelve imádkozó lányok.
Fotó: Mohay Réka
Az egykori csemege áruházat máig falképek díszítik
Bár Gebauer Ernő templomfestőként írta be magát a köztudatba, több közintézményben is készített falképeket. Alkotott többek között a Nagy Lajos Gimnáziumban, az Apolló és a Park mozikban is. A Dunántúli Napló hírt adott arról is, hogy az Uránia mozi belső falaira is festett, ám ezeket a szocializmus idején elrejtették és megrongálták, tiplikkel verték tele, majd műbőrrel és farostlemezekkel takarták le, mígnem 2000-ben végre újra előkerülhettek Gebauer művei.
A Király utcában, a mai Replay helyén egykor Csemege bolt működött. Itt már az 1950-es években dolgozott a művész, munkás-paraszt-értelmiségi pannót készített. Ezt érintetlenül hagyták, s a mai napig láthatják, akik az étterembe látogatnak.
Források:
- Achátz Imre: Gebauer Ernő művészete, Sorsunk, 1943.
- Boros László: A Belvárosi templom, Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 2. szám)
