2024.07.18. 20:02
Tárik Meszár: Az arab világ sokszínűsége és ellentmondásai
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója új könyvéről tartott előadást, amely az arab kultúra összetettségét, sokszínűségét mutatja be. Az arab észjárás címet kapta a kötet, mellyel a kutató célja, hogy közelebb hozza az emberekhez az arab világ változatosságát, rávilágítva annak heterogén mivoltára és ellentmondásaira.
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezető kutatója a Mathias Corvinus Collegium nyilvános eseményén, népes hallgatóság előtt ismertette Az arab észjárás című könyvét. A szerzővel az arab világ összetettségéről Kovács Blanka, az MKI elemzője beszélgetett.
Fotó: Nagy Laura
Az arab világ történelmi és kulturális gyökerei
Tárik Meszár könyve a pre-iszlám kori Arábiával kezdi a vizsgálatot, hangsúlyozva, az arabok már az iszlám megjelenése előtt is léteztek, s számos hagyományuk, szokásuk az iszlám után is fennmaradt. Például a törzsi társadalom, amely vidéken még mindig jelentős szerepet játszik, a városokban viszont már kevésbé érzékelhető.
Az Európában élő arab közösségek körében is megmaradt a törzsi lojalitás szokása.
Ez nem egyszer a klán-bűnözés formájában jelenik meg. Szaddám Huszein közelmúltbeli példája jól szemlélteti ezt a lojalitást, hiszen államrendszerét saját törzsére, rokonaira építette.
Hasonlóképp, Mekka szerepe az iszlám előtt is jelentős volt, mint a politeisták vallási központja.
A könyv azt is bemutatja, a Közel-Keleten nemcsak arabok és muszlimok élnek, hanem más kisebbségek is, mint például keresztények és zsidók.
A keresztény közösségek már az 1. század óta élnek a területen, míg a zsidók száma az 1945-ös 850 ezerről mára 10 ezerre csökkent, sokan elmenekültek egykori otthonukból.
Az arab világ vallási és társadalmi sokszínűsége
Tárik Meszár fő kutatási területe az iszlám területeken élő vallási kisebbségek, amelyekről doktori disszertációját is írta.
Kiemelte, a kurdok jelentik a legnagyobb nemzetiséget a Közel-Keleten, akiknek nincs saját állama, míg a berberek Marokkóban és Tunéziában élnek, kultúrájuk azonban az arabizáció ellenére is fennmaradt.
Az iszlám vallás és gondolkodás különböző ágait is részletesen tárgyalja az újonnan megjelent könyv. Az iszlám megjelenése a 7. században hatalmas változást hozott az arab kultúrában. A vallási közösségek azonban nem egységesek, számos különböző iskola és szekta létezik, például a szunniták négy fő ága és a síiták különböző csoportjai. Az iszlám misztikus ága, a szúfizmus is megjelenik a könyvben, akik egészen más, spirituális megközelítésben értelmezik vallásukat, s akiket szélsőséges iszlám csoportok gyakran üldöznek.
Társadalmi és politikai kihívások
A dzsihád fogalmának félreértése is fontos téma Az arab észjárás című könyvben.
Tárik Meszár elmagyarázta, hogy a dzsihád alapvetően törekvést és erőfeszítést jelent. A dzsihád két típusa: a belső dzsihád, amely jobb muszlimmá válást jelent, és a külső dzsihád, amely az iszlám védelmét és önvédelmet foglalja magában. A szélsőséges iszlámban ezt értelmezik szent háborúként.
A kutató rávilágított a spirituális lények és babonák szerepére is az arab világban, mint például az angyalokra, dzsinnekre és gúlokra.
Az arabok, annak ellenére, hogy az iszlám vallás tiltja a babonás gondolkodást, erősen hisznek a szemmel verésben, és talizmánokkal védik magukat ellene.
Az arab világ modern kihívásai
Az előadásban szó esett a közel-keleti keresztények helyzetéről is. Irakban a keresztény közösségek elvándorlása jelentős, sokan félnek a milíciáktól és terroristáktól. Egyiptomban azonban a kormány erősebben védelmezi a keresztényeket, bár ott is előfordulnak támadások.
A szerző kitért az arab nők helyzetére is, amely városonként és vidékenként eltérő. Míg vidéken a nők szerepe gyakran a háztartás körüli teendőkre korlátozódik, a városokban egyre több nő tanul és dolgozik.
Fontos, és a köztudatban kevésbé jelenlévő tanulságként hangzott el az a megállapítás, miszerint az iszlám megjelenése az arab térségekben az addigi állapotoknál elviselhetőbbé tette a nők életét.
A pre-iszlám időkben ugyanis a jelenleginél jóval embertelenebb bánásmódban részesültek.
Mai, nyugati szemmel azonban még mindig az elnyomást láthatjuk a jelenlegi helyzetükben is, bár, ahogyan a kutató hangsúlyozta, itt is erős különbségek fedezhetőek fel város és vidék, illetve egyes országok között.
A bemutatott kötet központi üzenete
Tárik Meszár új könyvének fő üzenete, hogy az arab világ rendkívül heterogén régió, amely számos különböző kultúrából és identitásból áll össze. Az arab világ különböző térségei és országai jelentősen különböznek egymástól, ezért nem érdemes általános véleményt alkotni róluk.
A könyv célja, hogy mélyebb megértést nyújtson az arab kultúráról és vallásról, valamint rávilágítson a régió összetettségére és ellentmondásaira.
