Tömegeket tett kíváncsivá a különleges esemény

A különös tiszteletnek örvendő emléket e célra kialakított vasúti díszkocsin szállították, melyet az elmúlt években rekonstruáltak. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Múzeum országszerte gyűjtött fényképeket. Ezekből idén kötet is megjelent, melyet Pécsen az Ars Sacra fesztivál keretén belül mutatták be a Néprajzi Múzeumban.

 A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya adott otthont a könyvbemutatónak, melyen dr. Mészáros Balázs, a kötet szerkesztője, a Magyar Nemzeti Múzeum kiadóvezetője, dr. Csonta István egyháztörténész, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adjunktusa, illetve Várdai Levente történész, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa beszélgettek, az esemény házigazdája Burján István néprajzkutató, a Néprajzi Osztály főmuzeológusa volt. A programon Havasréti Pál, Martin György-díjas népzenész is közreműködött.

– A kormány a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a Szent Jobbot 1938-tól – Szent István halálának 900. jubileumának évében – az ország számos nagyobb városába szállító díszkocsi rekonstruálására. Sajnos az eredeti tervek nem álltak rendelkezésre, így a vidéki közgyűjtemények, gyűjtők bevonásával törekedtünk minél több archív fényképet, dokumentumot összegyűjteni – mondta el Mészáros Balázs. 1938 azért is volt különleges év, mert Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is tartottak hazánkban.

Az akció sikerrel járt, számos értékes emlékhez sikerült hozzájutniuk, s így adta magát a gondolat, hogy ezekből egy kötetet is kiadjanak.

– A Janus Pannonius Múzeumban őrzött fotókkal is színesítettük a kiadványt, ezeken a Szent Jobb Pécsre érkezésének pillanatai is láthatóak. A nemzeti ereklye fogadása nagyszabású eseményt jelentett, különböző társadalmi szervezetek, cserkészek, vitézek, illetve az arisztokrácia is ünnepélyesen felvonult, számos további érdeklődő volt kíváncsi rá Pécsen is – számolt be Várdai Levente a tömeges érdeklődésről.

Az országjárás kiemelkedő, soha nem látott nagyságrendű eseményt jelentett, az akkor már 150 éves augusztus 20-i Szent Jobb-körmenettől is különbözött. Itt a cél az volt, hogy miden jelentősebb településre eljuttassák az ereklyét, ilyenre ezelőtt nem volt példa. A kivitelezés, az ereklyét szállító díszes vasúti kocsi is rendhagyónak számított.

– A két háború között az országalapító István személye fontos szerepet játszott az állami reprezentációban, ugyanakkor emellett a katolikus egyház is ünnepelte a szent uralkodót. Ez a két törekvés egyesült az 1938-ban indult nagyszabású rendezvényben, amelyhez hasonlóra korábban még nem volt példa – hangsúlyozta Mészáros Balázs. 
Az első király alakjának széleskörű tiszteletét emelte ki Csonta István egyháztörténész is.

– Érdekes, hogy míg az Eucharisztikus Kongresszus idejéből származó, a szentkultuszt nem követő protestáns forrásokban egyszer sem olvasható a „Szent István” kifejezés, „István király” alakjára náluk is számos utalás található. Ők Istvánhoz inkább nemzetépítő szerepe miatt tudtak kapcsolódni – hangsúlyozta Csonta István.