Igazi csoda: több nap kánikulai kóborlás után került csak elő a gyönyörű kutya!

A napokban Pécs környékéről egy svájci juhászkutya tűnt el, és nagy erőkkel vetették bele magukat a gazdik a keresésébe. Az Odin névre hallgató eb július 16-án este 9 óra körül szökött el a Malomvölgyi Arborétumnál, Kökény közelében. Gazdája, Varjú Péter szerint valószínűleg vad után szaladt el kedvencük, aki amúgy eddig még nem szökött el, mindig teljesen jól vezethető volt, és kutyaiskolát is végzett. Vasárnap óta keresték az elszökött kutyát, többször látták is, de nem lehetett odahívni, mindenki elől menekült, félt.

A szökést követően Odin Kökénytől Kozármisleny határáig ment, a víztornyokig, és ezen a környékén mozoghatott végig. A kutya szökése sok embert megmozgatott, megosztották a segítségkérést, a keresésére indultak és rengeteg biztatást kaptak a gazdik.

Varjú Péterék végig hitték, hogy Odin vissza fog találni hozzájuk. Végig reménykedtek, hogy meglesz, folyton jöttek a hírek róla, minden fél órában csörgött a telefon. Mindig tudták a helyzetét, de bizonytalan volt, hogy ott lesz-e még. A történet boldog véget ért, hiszen tegnap hajnalban az elszökött kutya újra otthon volt, minden sérülés nélkül megúszta a kalandot. 

A történet sok tanulsággal szolgál. Amennyiben elveszik a kutyánk, szakértők és laikusok szerint is azonnal cselekednünk kell. Elsőként keressük aktívan az ismerős helyeken, hiszen a megrémült állat is ilyeneket keres  – ugyanakkor tudni kell, hogy a kutyák, ha pánikolnak, nagy távolságokat is megtehetnek. Aztán nézzünk szét a menhelyeken – könnyen lehet, hogy valaki már meg is találta a kutyánkat, és elvitte egy biztonságos helyre. Szintén nagyon fontos, hogy ne féljünk a bajt világgá kiáltani: a környéken plakátoljunk, hiszen a legvalószínűbb, hogy a közelben bukkan fel valahol – de használjuk a közösségi médiát is. Egyfelől nézzünk szét a különféle facebook-csoportokban, hátha valaki posztolt ebben a témában, másfelől mi magunk is írjunk bejegyzést, saját oldalunkra is, a különféle tematikus csoportokba is. Sosem lehet tudni, ki olvassa, és kinek jut eszébe, hogy mintha pont most látott volna egy, a leírással megegyezően kinéző kutyát valahol.

Érdemes ugyanakkor azt is tudni, hogy minél régebben tűnt el a kutya, annál kevesebb az esély a megtalálására. Pláne ilyenkor, nyáron: a rekkenő hőségben ha nem talál például vizet, legyengül, és úgy már az ismerős helyekre sem tud visszamenni, nem tud mozogni. 

A Lassie-ben van egy idézet, ami így hangzik: „Amíg él, él benne a remény, és él a hűség is.” Hogy mi játszódhat le az elveszettség helyzetében egy kutya fejében, lelkében, azt nem tudhatjuk, csak a saját aggodalmunkkal vagyunk tisztában, de biztos vagyok benne, hogy Odint hűsége és reménye vezérelte útján, nem adta fel, hogy egyszer újra otthon lesz szerető gazdiainak körében.