Figyelem! Ha a dinnye kong, még nem biztos, hogy érett

Magyarországon átlagosan fejenként 10 kg dinnyét fogyasztunk el egy évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, de még mindig kevés sárgadinnyét esznek a magyarok. Ez 1,5–2 kilogrammra tehető, amely sokkal alacsonyabb a nyugati országok adatainál.

A hazai fogyasztási szokások azt mutatják, hogy folyamatosan nő az igény magszegény – úgynevezett mag nélküli – dinnyék iránt, de a minigörögdinnyéket is egyre inkább keresik a vásárlók, ezért a jövőben, a nemzetközi trendekkel párhuzamosan várható itthon is ennek elterjedése.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt emeli ki tájékoztatójában, hogy a görögdinnye érettségének a megállapítása szakértelmet igényel, de nem a vásárlóktól, hanem a termelő részéről, akik általában a táblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, emellett bizonyos jelekből is tudnak következtetni a gyümölcs érettségére.
Árulkodó lehet például a kocsánya: ha az erős, friss, zöld, akkor a dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget. A csíkos fajták esetében a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín jelzi az érett állapotot.
– Az ütögetésre jelentkező kongó hang nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dinnye érett, sokszor csupán azt jelzi, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma – hangsúlyozza a Nébih.
A tárolási körülmények még, amelyek meghatározók: a görögdinnye frissen szedve a legfinomabb, ezért fontos, hogy betakarítás után mielőbb a vásárlókhoz jusson. Ha a kánikulában, a tűző napon nagy halomba rakva árulják, az alul lévők megnyomódhatnak, és romlásnak indulnak. Felezett dinnyét pedig csak olyan helyen szabad vásárolni, ahol az eladó tud kezet mosni, tisztán tartja a kést és az asztalt, valamint gondosan lefóliázza az árut.