Boldogan falta be a gyerekek által elrejtett gyümölcsöket Nikoláj, a pécsiek barnamedvéje (galéria)

Sok mindent megtudhatott a medvejóslásról és a medvék életéről az, aki vasárnap ellátogatott a pécsi állatkertbe a Medve Napra. A rendezvényt február negyedikén tartották volna, ám a viharos szél miatt az eseményt egy héttel elhalasztották.

– Az állatkertben tartott állatoknak fontos, hogy külső inger érje őket. Ettől az idegen ingertől kíváncsiak lesznek, megvizsgálják azt, hogy mi történt a kifutójukban. Ekkora tömeg még nem járt Nikoláj kifutójában, így kíváncsiak várjuk, hogy fog erre reagálni – mondta a Medve Napon Varga Tamás, a pécsi állatkert gyűjtemény- és nevelési vezetője. 

A Medve Nap egyik legnagyobb eseménye, mikor a gyerekek bemehetnek a barnamedve kifutójába, és különböző gyümölcsöket rejthetnek el. Így történt ez most is. Az elrejtett gyümölcsöket pár perc múlva jóízűen fogyasztott el Nikoláj. 

A pécsi barnamedve Bulgáriában a várnai állatkertben látta meg a napvilágot. Onnan a szófiai zoo-ba került, majd 2016-ban érkezett Pécsre. Mint megtudtuk, Nikoláj egy kevésbé ingergazdag környezetből érkezett, ahol viszonylag szegényesek voltak a lehetőségek a mozgásra. Emiatt a pécsi medvénél egy úgynevezett kényszermozgás lépett fel, vagyis a kifutóban körbe-körbe járt. Jó hír, hogy ez a kényszermozgás lassan eltűnt, már csak akkor jelentkezik, mikor valamilyen stressz éri őt. 

Mint megtudtuk, a medve kifutója részben bővült. A felső kifutót, ahol Páfrány, az aranysakál lakik, néha megnyitják előtte. Mivel a sakál tiszteli a medvét, így úgy gondolták, hogy összeszoktatják őket. A felső részen azért a biztonság kedvéért létrehoztak olyan helyeket, ahová csak a sakál fér be, míg a medve nem, vagyis ha a sakál túl szemtelenné válna, és felharagítaná a medvét, akkor ezt ne utoljára tegye életében.  

– Kicsit késtünk, de az ég áldása közbe szólt. Nagyon fújt a szél, így rászedtük Nikolájunkat, hogy számunkra később jósoljon – mondta Burján István a pécsi néprajzi múzeum osztályvezetője, aki a medvejóslás hagyományáról közölte, hogy a természet és az állatok összhangban voltak, ami feltűnt az embereknek. A Közép-Volga vidékén élő természeti népek a medve járásából azt vonták le, ha február elején a medve meglátja az árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába, mert hosszú lesz a tél. 

Nikolájunk azt jósolta: nemsokára itt lesz a tavasz.