2022.01.30. 20:00
Évente hetvenezer utas kellene a pécsi libegő finanszírozásához
Miután Pécsen is újra felmelegítette a baloldali városvezetés a libegő ötletét, megkérdeztük a fővárosban évtizedek óta működő libegő üzemeltetőit, náluk hogyan alakulnak a bevételek, az utasszámok.
Fotó:
A baloldali városvezetés nem olyan régen porolta le azt az ötletet, amelyet már a szocializmusban is dédelgettek: libegőt kellene építeni a Mecsekre. A beruházás 600–800 millióba kerülne – elvileg külső, uniós forrásból –, a Niké-szobor mellől indulna, a Mandulás kempingben lenne megállója, végül a Misinán szállhatnánk ki belőle. Ez a közel egy kilométeres távolság, valamint a szintemelkedés nagyjából megegyezik az 1970-ben felavatott fővárosi Zugligeti Libegőjével, amely hazánk első személyszállító drótkötélpályája.
A Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. égisze alatt működő létesítmény fenntartásának és karbantartásának költsége évente átlagosan 31,3 millió forint. Amint azt a cégtől megtudtuk, a karbantartásokat elvégezi a BKV, további forrásokra nincs szükség a fenntartáshoz. Megemlítették, hogy a libegő üzemeltetése napi 188 megváltott jegy mellett nullszaldós.
Ez pedig azt is jelenti, hogy évente 68 620 jegyet kell értékesíteniük, tehát egy pécsi létesítménynek is valami hasonló látogatószámot kellene elérnie a fenntartható működtetéshez. Ha azonban a kétmilliós főváros turisztikai vonzerejét, illetve a János-hegy – ahova a Zugligeti Libegő tart – hétvégi, szabadidős célú kihasználtságát tekintjük, akkor a baranyai megyeszékhelynek valóban nagyot kellene ugrania ehhez.
Még akkor is így van ez, ha a pandémia előtti, turisztikai szempontból is teljesnek tekinthető évben, 2019-ben 250 ezer látogatója volt a fővárosi libegőnek. Érdekesség, hogy a BKV nem készített – vélhetően azért, mert nem volt rá szükség – mindeddig konkrét piackutatást, felmérést arról, hogy budapestiek, vagy pedig turisták használják-e elsősorban a létesítményt. A tapasztalataik szerint annyi elmondható, hogy több a magyar utas, mint a külföldi.
A fővárosi, turistákra vonatkozó adatok talán azért is lehetnének fontosak a pécsiek számára, mert abból kiderülhetne, hogy valóban van-e annak a baloldali városvezetői kijelentésnek létjogosultsága, miszerint maga a libegő 50–100 ezer turistát vonzhatna Pécsre is.
A fővárosi létesítménynél a kötélpálya megtartására és továbbítására 17 acélállvány szolgál. Ennek kapcsán viszont egyértelmű, hogy komoly beavatkozásokat kellett tenni az élővilágban, a környezetben és hasonló történne a pécsi építkezés során is. Erre már korábban felhívta a figyelmet Barkóczi Csaba (Fidesz) képviselő, aki kiszámolta, hogy a kivitelezéshez, a parkolókhoz, a nyomvonal kialakításához, a karbantartásokhoz és mentéshez szükséges szervizutak miatt nagyjából 25 hektárnyi erdőt kellene kivágni a Mecseken, és Natura 2000-es természetvédelmi területeket is érintene a fejlesztés.
Az MSZP–DK–Jobbik–LMP alkotta baloldali koalíció zöldbiztosa, Kóbor József is úgy nyilatkozott, hogy abszolút nem támogatja a libegőt, és szerinte ha meglátnák a pécsiek az építkezéskor a betonmonstrumokat, akkor kitörne a botrány.
A Zugligeti Libegő üzemeltetéshez szükséges villanymotor a felső állomáson helyezkedik el. Ennek meghibásodása esetén pótlását egy (Trabant 601-es, később Lada 1300-as) benzinmotor látja el. Az utasok mozgás közben szállhattak be a 102 nyitott, páros függőszékbe – közölte a BKV. Pécsen az előzetes elbeszélések szerint fülkék közlekednének.