lelet

2021.01.12. 11:30

Világraszóló ökoszisztéma a Mecsekben: wellnessben tobzódtak az őslények

Szenzációs tudományos felfedezést tett a PTE TTK földrajzos kutatócsoportja dr. Bujtor László vezetésével a Kelet-Mecsekben. Az eredményt úgy kell elképzelni, mintha mondjuk egy eldugott kis óceáni szigeten 2,5 méter magas emberekre találnának, s egy helyen rálelnénk a Föld népcsoportjainak többségére.

Mészáros B. Endre

Amint arról beszámoltunk, a világ egyik legrangosabb amerikai őslénytani lapja hozta le a Zengővárkonytól 3 kilométerre északkeletre talált rendkívüli felfedezést. Hogy miről van szó? Nos a kutató csapatot vezető dr. Bujtor László földrajztudós geológus erről így számolt be lapunknak:

– Több mint harminc éve vizsgálom itt egy volt vasércbánya területén a kréta korszakból származó őslénytani leleteket. Az úgynevezett Dezső Rezső-völgy felszínén több száz maradványt találtunk és a hasonló leleteknél lényegesen nagyobb példányokba botlottam.

Kiderült, hogy 130 millió éve igen különleges volt itt a környezet, mondhatni az akkori élővilág wellness fürdőjére leltünk.

A 120 méter mély tengervizet forró gázok és tápanyagban gazdag oldatok fűtöttek fel 22 Celsius-fokra a laza aljzati üledéken keresztül. De az sem szokványos, hogy egyetlen lelőhelyről hét állattörzshöz tartozó negyven faj kerüljön elő! Hidrotermális hasadékokból legalább ezer jelenkori lelőhelyet feltételez a tudomány, de sekély tengerben kontinentális kérgen kialakuló, a mecsekihez hasonló hidrotermális ökoszisztémát mindeddig csak két helyen találtak, az Antarktisz északi partjainál és Olaszország nyugati felségvizein, a Tirrén-tengerben.

Ennek az új környezetnek – amit önálló kategóriaként azonosítottak az angolok –, az első fosszilis képviselőjét mi találtuk meg itt, a Mecsekben.

A 130 millió éves ferrari

Dr. Bujtor László egy kutatótársával ezen a területen kutakodva három új fajt is talált és írt le. Márpedig egy ilyen faj felfedezése is meglehetősen ritka az őslénykutatók életében. Egyik sem kapott végül bujtoricus nevet, tudtuk meg,

mert nem ez a módja az ilyen leletek megjelölésének. Az egyik a terület tulajdonosa után (Vogl Ferenc) Dictyothyropsis vogli lett, a másik a19. század híres magyar geológusa után (Hofmann Károly a krétai üledékeket elsőként fedezte fel a Mecsekben) a Zittelina hofmanni nevet kapta, a harmadikat pedig a hely után Smirnovina ferrariá-nak neveztük el. A ferrariáról egyébként nem árt tudni, hogy nem a sportkocsiról, hanem az itteni rövid életű vasércbányáról van szó.

Jönnek az amatőrök!

Most azon dolgozik a geológus kutató, hogy egy francia orvossal komputertomográfiával a talált őslények metszeteit átvizsgálják és 3D-s modelleket állítanak elő. A Zengővárkonyhoz közeli, nehezen megközelíthető területtel kapcsolatban pedig megtudtuk, várhatóan ezután amatőr gyűjtők özönlik el a völgyet. Dr. Bujtor László ugyanakkor hozzátette, ennek már tulajdonképpen semmi értelme, hiszen azért most tették közzé az eredményeket, mert a lelőhely teljes egészében kimerült. Mindemellett jönnek még ide kutatók és szakemberek is, a hazai tudományos konferenciák tereplátogató részeként ugyanis bemutatókat szerveznek majd itt, ahol eredeti környezetben számolnak be a talált leletek érdekességeiről.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában