2021.01.14. 17:30
Így éltünk a török időkben: Varga Szabolcs tudományos alapossággal utánajár a baranyai legendáknak
Létezik-e annál nemesebb és hálásabb feladat, mint tudósként a közvetlen környezetünket kutatni? Nos, dr. Varga Szabolcsnak ez megadatott: könyvet írt Zrínyi Miklósról, a mohácsi csatával és Máré várának múltjával foglalkozik, most pedig a török idők pécsi keresztény lakosságának életéről jelent meg átfogó írása.
– Az Irem kertje címmel jó tíz éve már készült a pécsi török időket taglaló műve. Mennyiben más az új összeállítás?
– Sokkal alaposabb, sokrétűbb ez az anyag. A Pécs története monográfia 3. kötetében Sudár Balázs írt a muszlimokról, Varga J. János a visszafoglaló háborúkról, én pedig az itt élő keresztények tevékenységét taglalom, több új forrásra támaszkodva. Azóta kiderült például, hogy Raguzának (a mai Dubrovnik) komoly kereskedelmi kolóniája működött itt, egy kiadott korabeli oszmán vámjegyzékből is hasznos adatok kerültek elő, valamint a korszakból négy újabb török népesség-összeírás is segített.
– Igaz, hogy akkoriban Pécs határa a Tettyétől a Domus-parkolóig, nyugaton pedig a mai Petőfi utcáig terjedt?
– A terület valóban ekkora volt, de a lakosságszám egy-két ezerrel nagyobb, mint a 6-8 ezer körüli érték, amit feltételeztünk. Az összetétel is más, folyamatosan fogyott a keresztények száma, a 17. században már csak a lakosság ötödét jelentették, és többségük a mai Mindenszentek temploma körül, a Malomszegnek nevezett területen élt. A nagyobb hányadot a szláv ajkú muszlimok adták.
– Édesapja vadászpilótaként a repülésirányításnál tevékenykedett. Mi vitt ilyen családi háttérrel egy fiút a történelem felé?
– Bár megpróbáltam, hamar kiderült, hogy a katonai pálya nem nekem való. A történelem viszont az Egri csillagok nyomán megfogott, így kerestem az olyan ifjúsági regényeket, amelyek magyar várakról, katonákról, vitézekről szóltak.
– Mivel foglalkozik most?
– Idén megjelenik a Zrínyi-könyvem átdolgozott kiadása. Mohácsról is jó lenne többet tudni 2026-ra, a csata ötszáz éves évfordulójára, emellett elsősorban a 16–17. századi horvát–magyar kapcsolatokat elemzem.
– Mi a hobbija?
– A közeli Máré vára. Gyűjtöm róla a régi fotókat, dokumentumokat, szeretném jövőre megírni a történetét.
A faluban várbaráti kört szerveztünk, fesztiválokat, könyvbemutatókat tartunk, szeretnénk, ha a vár a megye egyik fontos turisztikai központjává válna.
Most jelenik meg a tizedik könyve
Varga Szabolcs 1978-ban született Veszprémben. Katonai középiskolában érettségizett Székesfehérváron. A PTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakon szerzett diplomát 2001-ben. Doktori disszertációját a kora újkorból írta, tíz könyvet írt, oktatott a Pécsi Hittudományi Főiskolán, 2016-ban habilitált a PTE-n, jelenleg az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozik és tanít a Károly Gáspár Református Egyetemen. Nős, felesége Varga Krisztina történelem-angol szakos tanár, három gyermekük van: Janka 10, Zsófi 13, Bertalan 15 éves. Magyaregregyen élnek.
