Fellobbant a nemzeti összetartozás tüze Baranyában

Idén 100 éve, hogy a magyarság elszenvedte történelmének egyik legnagyobb tragédiáját, amely máig nem múló traumát hagyott sok millió magyar lelkében. Tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává tette. Erre emlékezve ma este mindenhol a világon, ahol magyarok élnek meggyújtották az Összetartozásunk Tüzét.

Ma este, csatlakozva az „Őrtüzek a nemzetért” kezdeményezéshez, Siklóson is fellobbant az összetartozás tüze. A magyarság egységét jelképező lángokhoz bárki hozzájárulhatott, aki vitt magával egy ágat. A Siklósi Vár és Siklós város önkormányzata által közösen szervezett eseményen köszöntőt mondott Riegl Gábor polgármester és megemlékező beszédet mondott Nagy Csaba országgyűlési képviselő.

– A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 négyzetkilométernyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, a határokat pedig a Drávánál és a Baranyai-háromszögtől északra húzták meg – fogalmazott Nagy Csaba.

– Az eltelt idő semmit nem változtatott azon a tényen, ami 100 éve történt. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozhatatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, hiszen generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen, vagy közvetett befolyásolója.

A pécsi Széchenyi téren is megemlékeztek csütörtök délután a békediktátum aláírásának évfordulójáról. Száz önkéntes alkotott meg egy élő emlékművet, amely egy krisztogramot formázott. Fél ötkor, amikor megszólalt a templom harangja, a fejük fölé emelték a karikákat, amelyeket piros, fehér, zöld és fekete szalagok kötöttek össze. Az évforduló tiszteletére száz másodpercig tartották a magasban a karikákat a résztvevők.