Amerikai nagyvárosokban fejlesztették ki, Pécsett is alkalmazzák a módszert

Az Erasmus+ program által támogatott „SEL in action 2019-21” projekt során a résztvevő gyerekeket egyszerű tanórai módszerek segítik abban, hogy megtanulják kezelni a stresszt, felismerjék és ki tudják fejezni érzelmeiket, s észrevegyék azokat másokban is. Bár a 14 hetes projekt során– február elejétől május végéig – az osztályok hetente csak egy foglalkozáson vesznek részt, a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek hatása át fogja szőni a gyerekek hétköznapjait. Egy iskolai nap során újra és újra fel lehet eleveníteni a foglalkozásokon tárgyalt témákat, a gyerekekkel közösen készített szemléltető eszközöket, érzelmi kártyákat.

Kutsera Róbert (OKIDE), a program pécsi koordinátora lapunkat tájékoztatva elmondta, hogy az intézményeknek nem kellett bonyolult felkészülési folyamatban részt venniük, nem kellett átírniuk tanterveiket, és csak néhány praktikus, relaxációt segítő eszköz beszerzésére volt szükség. A stresszkezeléshez például a jógából ismert légzőgyakorlatokat ismerhetnek meg majd a gyerekek. A projekt hatásait EQ mérésekkel vizsgálják, melyek újdonságot jelentenek a hazai közoktatásban.

– Célunk, hogy az iskolák felmenő rendszerben adaptálják a programot, így néhány éven belül jelentősen javulhatna a gyerekek érzelmi biztonsága, és megújulhatnak iskolai közösségek is – fogalmazott a koordinátor. A program párhuzamos hazai és olaszországi adaptációjának óriási hozadéka, hogy lehetőséget nyújt a nemzetközi tapasztalatcserére, tanárok továbbképzésére is. A tanárok idén tavasszal budapesti és palermói továbbképzésen vesznek részt, és a szervezők szeretnék, ha minél több iskolába eljutna a program híre. További információk a selinactionpecs.wordpress.com oldalon érhetőek el a programról.

Csendsarok és iskoladal: a magyaroknak van hova fejlődni

A programtól a szakemberek többek között azt várják, hogy átalakul a diákok viszonya az iskolával és tanáraikkal egyaránt. A projektben résztvevő osztályokban egy úgynevezett csendsarok is kialakításra kerül. A gyerekek, ha úgy érzik, hogy nagyon erős belső feszültséget élnek meg, akár tanóra közben is néhány percre kiülhetnek ide, ahol egy babzsákfotel, és relaxációs eszközök várják őket.

Sok észak-írországi iskolában az is bevett szokás, hogy minden reggel találkozik egymással az iskola összes diákja. Minden nap másik osztály tanulói mesélnek el egy rövid történetet, amely egy érzelmi helyzet megoldásáról szól, eléneklik közösen az iskoladalt, amely pozitív üzenetekkel van teletűzdelve. Ezután a gyerekek elindulnak órára miközben a teljes tanári kar üdvözli őket. Sok helyen pacsit is adnak egymásnak a felnőttek és a gyerekek, és indulhat is a reggel. Bár ez legtöbb hazai iskolában ma még elképzelhetetlen, a program sok támpontot ad egy gyermekbarát iskola kialakításához.

A projekt célja

A projekt aktivizálja a gyereket, és megerősíti kortársaikhoz fűződő kapcsolataikat. Ez nem csak azt jelenti, hogy empatikusak lesznek egymással, hanem újra és újra lehetőséget ad számukra ahhoz, hogy pozitív érzelmeket fejezzenek ki, visszajelzéseket adjanak egymásnak, és megbeszéljék nehézségeiket.

A külföldi minta

A hazánkban is bevezetendő módszertant amerikai nagyvárosokban fejlesztették ki, a 2000-es évek elején Illinois államban. Innen vették át észak-írországi iskolák, amelyek már régóta keresték azokat a módszereket, amelyek segíthetnek a feszült légkörben, ír-brit konfliktusok földjén felnövő gyerekeknek. Tapasztalataik alapján végül a prevenció mellett döntöttek, és kezdték el az amerikai rendszer adaptálását. Kutsera Róberttől megtudtuk, hogy az USA-ban és Észak-Írországban is 15-20 százalékkal javult a résztvevő gyerekek életminősége, jelentősen csökkent az iskolaelhagyók száma, és kevesebben váltak közülük szenvedélybeteggé fiatal felnőttként. Az iskolán belüli érzelmi bántalmazás is jelentősen visszaszorult.