2019.08.26. 14:00
Örökké underground marad Koszits Attila
Koszits Attila, az ismert rádióriporter ezer szállal kötődik a nyolcvanas évekhez, melynek zenei vonalon egyik kiemelkedő alkotója volt. Öt éve kiállítást rendezett a pécsi underground művészetről, most pedig könyvben foglalta össze a korszak térségi szereplőinek tevékenységét.
– Megvan még a legendás Koszits-féle lemezgyűjtemény?
– Nézz körül a lakásban, van itt több ezer CD, egy szekrényben pedig a számomra legfontosabb bakelitlemezeket őrzöm.
– Mióta van meg az olthatatlan rockszereteted?
– Tanultam évekig zongorázni, gitározni, és 1965-ben az elsők közt volt saját zenekarom The Fellows néven. DJ-ként is az elsők közt ténykedtem a Pannónia Bárban, a mai Palatinus étterem helyén, teenager partykat tartottam 1968-tól, majd a Pepita Oroszlán hanglemezklubnak lettem a vezetője.
– Miért csak a rendszerváltás után lettél rádiós?
– Mert korábban ilyen munkaköröket csak örökölni lehetett. Engem a lemezgyűjteményemen túl a zenei hozzáértésem miatt hívtak meg. És egyre szélesedett a munkám a kultúra területén. Annál is inkább, mert a képzőművészet és a tánc tizenéves koromtól foglalkoztatott. Jöttek a felkérések fesztiválok levezetésére, a Szigetnek is szereplője lettem. Az Öregek Otthona underground együttesünk pedig 1987-ben alakult.
– Létezik még a banda? Miért pont az undergroundkorszak hatott rád a legjobban?
– A zenekar nem oszlott fel, négy éve még játszottunk az általam szervezett Pécsi Underground kiállításon, de a tagok közül hárman már külföldön élnek és az énekesnőnk is a Balaton-partra költözött. Azért az underground, mert ez a korszak formabontó volt a zenében, a képzőművészetben, külsőségekben és tartalmában is.
– Miként lehet ezt a mozgalmas életet levezetni?
– Sokan kapacitáltak rá, így kezdtem a korszak megírásához. A 450 oldalas könyv sok kutató munkával, tudományos alapossággal készült és három fő részből áll: a város kulturális és társadalmi hátteréről, a kiemelkedő intézményekről, szereplőkről a művészeti ágban és interjúkból a vezéregyéniségekkel. Idén jelenik meg.
– Közben más zenei köteteknek is aktív részese voltál?
– A nyáron kiadott Jávorszky–Sebők Magyarock története 1. átdolgozását lektoráltam. Létrehoztuk a DoZso emlékpontot a Hangfoglaló programban, az MTA pedig kiadta A kulturális ellenállás a Kádár-korszakban című konferenciakötetet.
Autógépészként indult életpályája
Koszits Attila 1948-ban született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, gépjármű villamossági műszerésznek tanult, autógépész mérnöki diplomát szerzett. A Volán 12. sz. Vállalatnál dolgozott másfél évtizedig, majd húsz éven át a Magyar Rádió munkatársaként Pécsett Budapesten, Bécsben, Párizsban és Londonban tevékenykedett 2011-es nyugdíjazásáig. Rendszeres résztvevője az underground/alternatív kultúrával foglalkozó tudományos konferenciáknak, tanított a PTE-n is. Lánya, Koszits Beatrix a Duna-Dráva Nemzeti Park gazdasági igazgatóhelyettese.