2 órája
Tönkretett minket a Covid?
Közel 5 éve indultak el az első hírek Kínából, miszerint furcsa megbetegedéseket tapasztaltak Vuhan városában. Nincs olyan ember a világon, akit valamilyen formában ne érintett volna a Covid, amelynek utóhatásait a mai napig magunkon érezzük.
A maszkviselés mellett a gyakori kézfertőtlenítés is nagyon fontos
Fotó: Knap Zoltán
Viharként söpört végig 2020 első hónapjaiban szerte a világon a koronavírus-járvány (Covid), amely a mai napig érezteti a hatását az emberek életében. Ki ne emlékezne a denevérre, a tobzoskára, az online oktatásra, a Twitteren terjengő furcsa kínai videókra, ahol embereket terelgetnek be az utcáról talpig beöltözve a járványügyisek.
Fotó: Unger Tamás / Forrás: MW
A Covid kezdete
A 21. század legnehezebben élhető évei közé tartozik a Covid okozta pandémia, amely jelentősen átírta valamennyi korosztály életét. Az első feljegyzések 2019. decemberében érkeztek Vuhanból, a járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. 2021-ben a vírus mutálódása miatt több variánsa is megjelent és elterjedt számos országban. Ezek közül a legfertőzőbbek az alfa, a béta, a delta és az omikron variánsok.
- Több százmillióan betegedtek meg
A betegség tünetmentes is lehet, de végkimenetele akár halálos is. A leggyakoribb tünetei a láz, torokfájás, köhögés és fáradtság. 2024 augusztusáig több mint 770 millióan fertőződtek meg a vírussal, és a hivatalos számok szerint 7,1 millió ember halt bele. A kifejlesztett vakcinákat 2020 decemberében kezdték el kiosztani, a kormányok által vezetett programokkal. 2023 márciusáig összesen közel 13,2 milliárd adag oltást adtak be, a világ népességének 72,3%-a kapott legalább egy vakcinát, még nagyobb százaléka az emberiségnek pedig többszörös tesztelésen esett át.
- Mi maradt velünk a Covid-időszakból?
Szögezzük le, hogy a Covid-időszaknak csak egy bizonyos értelemben van vége, ugyanis maga a betegség továbbra is velünk van, de kétségtelen, hogy az oltás megjelenése óta bezárásokra és tiltásokra csak kirívó esetekben, lokálisan volt példa. Talán fel sem figyelünk rá, de továbbra is látunk embereket maszkban járkálni az utcán, sőt, míg régebben egy-egy közösségi térben megejtett köhögés semminek hatott, ma már csúnyán nézünk embertársainkra, ha mellettünk köhintenek a buszon.
- Életeseményeket törölt el
Megannyi család életét befolyásolta valamilyen módon a koronavírus-járvány, a kisebbek nem járhattak bölcsődébe, óvodába, a kicsivel nagyobb kisebbek pedig az általános iskolát nem tudták a normáknak megfelelően elkezdeni. A középiskolások az online tanórák nehézségein túl még azzal is szembesültek, hogy a szalagavató, a ballagás csak a számítógép előtt történt meg, de ahol sikerült is megrendezni, ott sem lehettek jelen a családtagok.
Természetesen nem csak a kicsiket és a tinédzsereket érintette nehezen ez az időszak, a felsőoktatásban tanulók a legszebb éveiket nem tudták megélni: elmaradtak a szakestek, a kocsmatúrák és a közösségépítő események az egyetemeken. Munkahelyek ezrei szűntek meg, vállalkozások (éttermek, kiszolgáló egységek stb.) húzták le a rolót, leépítések sora indult el takarékosság címén.
- Tönkretette a személyes kapcsolatainkat
A gyász, félelem, bizonytalanság, a biztonságérzet csökkenése, frusztráció, harag, düh, a szabadságérzés korlátozottsága, számtalan negatív érzésünk fűződik ehhez az időszakhoz. A karantén során felborult a párok, családok megszokott napi rutinja is, így akár előkerülhettek régebbi, meg nem beszélt sérelmek. A statisztikák szerint a válások száma is megugrott, tartja a mondás „lakva ismerszik meg az ember”, ez esetben a bezártság, a több együtt töltött idő hozhatott a felszínre olyan problémákat, amellyel a rohanó hétköznapok során nem találkozhatunk. Barátságok, hagyományosnak mondható baráti összejövetelek, pizzázások, iszogatások és egyéb közösségi események szűntek meg, amelyek a Covid előtt természetesnek számítottak.
A szakértők is vitatkoznak azon, hogy vajon a Covid egy egész generáció életét megváltoztatja-e hosszú távon – azt biztos, hogy sok fiatalnak okozott depressziót, több lett az introvertált, és népszerűbb lett a mozi helyett az otthoni filmnézés. Az előző két évhez képest sok helyen enyhítettek a beutazási korlátokon, de a jövőben a koronavírus-járványból tanulva valószínűleg jóval körültekintőbbek lesznek a légitársaságok is a betegségekkel kapcsolatban.
Pozitív hatásai is voltak a járványnak
Nehéz ennyi negatívum mellett kiragadni azt a pár, sokaknak jelentéktelen pozitív hatását a Covidnak, amely a mai napig hatással van az életünkre.
A bezártság nem mindenkinek hatott negatívan a társas kapcsolataira: rájöttünk, hogy az életben mik a legfontosabb dolgok, megtanultunk kevesebbet törődni a munkával, és elkezdtünk értékelni minden egyes percet, amit szeretteinkkel tölthetünk.
Jobban odafigyelünk a kézmosásra, előszeretettel használunk kézfertőtlenítőt, sőt, a bevásárlóközpontokban és a boltokban is egyre több helyen találkozhatunk kihelyezett kézfertőtlenítő lehetőségekkel. Népszerűbb lett a home office (azaz az otthoni) munkavégzés, amely növelte a produktivitást.
Akadt még egy intézkedés, amely olvasóink szerint akár most is jól működhetne, ez pedig a vásárlási idősáv, amely igyekezett elszeparálni egymástól a veszélyeztetett korosztályt a fiatalabbaktól, így elkerülve a boltokban uralkodó tumultust.
