„Egy építésznek a semmit kell eladnia úgy, hogy ki is fizessék”

– Itt közel száz Dévényi-építmény látható. Mennyi készült?

– Az 1975 óta vezetett tervjegyzékemben több mint ezer munka szerepel. Ennek a fele igazán említésre méltó, és mintegy háromszáz valósult meg.

– Nem mindennapi, hogy a Széchenyi téren építőmérnökök, mellette a Galériában meg egy építészmérnök kiállítása van!

– Sőt, néhány alkotásom kiszabadult a térre is, az építőmérnökök bemutatóján szerepelnek olyan terveim, mint a Lágymányosi-híd, a pécsi Kossuth tér vagy Budapesten a Szt. Gellért tér, a Fővám tér.

– Mi a szíve csücske a tárlaton láthatókból?

– A kiállítás négy meghatározó művemre építkezik, amelyek olyan tevékenységcsoportot fednek, melyekben szívesen ténykedtem. A középpontban a budapesti Szent Gellért téren a Forrásház áll, mely valójában egy világmodellt ábrázol. Kiemelt helye van a kékesdi templomnak, itt az építész médium szerepe is megvalósult.

– Mit jelent ez pontosan?

– Hogy a megrendelői akarat és a megvalósulás között közvetítő szerepünk van. Egy templom esetében pedig ez igen magasztos feladat, hiszen a közösség Istenhez szeretne eljutni.

– Mi a másik két pillér?

– A Duna-Dráva Nemzeti Park drávaszentesi látogatóközpontja, ahol a természetbe simuló építészetet igyekeztem megvalósítani a rám jellemző organikus formavilággal. A negyedik pedig Pécs belváros-rehabilitációjának számomra legkedvesebb eleme, a János utca 8. és 10. két kis társasháza, ahol megmutattam, miként folytatható szervesen egy kétezer éves város építészeti története.

– A Pálosok melletti teraszházzal indít. Ez az első nagy mű?

– Igen, még 1978-ból. Amikor lerajzoltam, a megbízók azt hitték, hogy a hullámos részek a környezetet illusztrálják. Amikor kiderült, hogy kőből meg kell építeni, ki akartak rúgni.

– Mi volt a legnehezebb a több évtized során?

– Hogy egy építésznek tulajdonképpen a semmit kell tudni eladnia, hiszen a terv az még nem épület, ráadásul úgy, hogy ki is fizessék.

– Példaképe Makovecz Imre. Vannak fiatal építészek, akik Dévényi Sándort követik?

– A rendszerváltás idején Makovecz Imrével létrehoztuk a Kós Károly Egyesülést és a vándoriskoláját. A fiatal építészek több műhelyben eltöltenek fél évet. Nálam is volt ötven vándor, akiknek óhatatlanul befolyásoltam a gondolkodását.

– Mit csinál egy építész szabadidejében?

– Alszik. Komolyra fordítva a szót, az építészet a hobbim is egyben, de emellett szeretek síelni, utazni, biciklizni.

Népes családban

Dévényi Sándor 1948-ban született Pécsen. A Nemzet Művésze, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, megkapta a Pro Architektúra Díjat is. A PTE egyetemi tanára, professor emeritus. Dolgozott az Ipartervnél és több nagy térségi tervező vállalatnál, saját cége is van és Drávaszentestől Nyíregyházáig, Keszthelytől Szegedig valósultak meg építésztervei. Felesége Lugosi Ágnes építész. Négy gyerekük van, Márton (42) építész, két ikerlány: Anna (39) történész doktor, Borbála (39) biológus, Sándor (27) épületgépész mérnök, és hét unoka van a családban.